Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 74 rulása. Álláspontjuk szerint a Társasházi tv. 63. § (1) bekezdése nem sérült, ugyanis az újabb engedélyezés iránti kérelmüket 2005. május 2-án, a Társasházi tv. hatálybalépését követően nyújtották be. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Indokolásában - idézve az Áe. 42. § (1) bekezdését, 61. § (1), (3) és (5) bekezdéseit - megállapította, hogy az alperes határozata ténybelileg és jogilag megalapozott. A hatóság korábbi határozatát egy éven belül jogszerűen módosíthatta, a felperesek viszont jóhiszeműen szerzett jogokra alappal nem hivatkozhatnak, ugyanis az építkezést jogerős építési engedély nélkül kezdték meg és folytatták, majd a jogerős bontási határozatot bírságolás ellenére sem hajtották végre. Az ügyet folyamatában kell vizsgálni, az építkezés 1999-ben kezdődött, amely időpontban hatályos régi Társasházi tv. nem tette lehetővé a tulajdonostársak 4/5-ös hozzájáruló nyilatkozatával való építkezést. Az ügyben új tényállási elem nem merült fel, és bár az Áe. nem szabályozza a res iudicata - ítélt dolog - jogintézményét, a hatóság az Áe. 42. § (1) bekezdése alapján azonos tényállás mellett egy határozatot hozhat. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben az ítélet hatályon kívül helyezését, és kereseti kérelmük teljesítését kérték. Az alperes érdemi felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő; az alperesi beavatkozó az ítélet hatályában tartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint: az Áe. 61. § (1) bekezdése alapján, ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért, a határozatot módosítja vagy visszavonja. A (3) bekezdés értelmében a határozat módosítására vagy visszavonására a közigazgatási szerv csak egy ízben, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. Az (5) bekezdés szerint a határozatot nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. Az alperes a 2005. szeptember 19. napján kelt határozatát két hónapon belül, 2005. november 16. napján módosította, ezért helytállóan állapította meg az elsőfokú hatóság, hogy az alperes a határozat módosítására megszabott törvényi határidőt nem sértette meg. A határozat módosításának lehetőségét az Áe. kifejezetten korlátozta a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme érdekében. A felperesek a fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelmüknek az elsőfokú hatóság határozatával történt engedélyezésével, és az alperes határozatának helybenhagyó rendelkezésével jogot szereztek a megépített építményrész fennmaradására, és továbbépítésre. Ahhoz, hogy az Áe. 61. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az alperes a határozatát ne módosíthassa, annak a tényállási elemnek is meg kellett valósulnia, hogy felperesek a szerzett jogaikat gyakorolták is. A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a felperesek a per első fokú eljárása során a Pp. 164. § (1) bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettségük ellenére nem bizonyították a szerzett jogaik gyakorlását. A Pp. 275. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A Legfelsőbb Bíróság e jogszabályhely alapján, a felülvizsgálati eljárásban felperesek által, a szerzett joguk gyakorlására vonatkozóan, benyújtott okirati bizonyítékait