Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 72 tetőtéri helyiség felújításának kivitelezésével álljanak le, és újabb hatósági intézke­désig minden további építési munka végzését megtiltotta. A felperesek a tetőtéri lakásukra vonatkozóan 2005. május 2. napján az elsőfokú hatósághoz fennmaradási és továbbépítési engedély iránt nyújtottak be kérelmet. Előadták, hogy az elvi építési engedély birtokában az épület állékonyságának bizto­sítása, valamint életveszély elhárítása érdekében az építkezést azonnal meg kellett kezdeniük. Az elsőfokú hatóság a 2000. október 10. napján kelt határozatával felperesek fennmaradási és továbbépítési engedélye ügyében az eljárást az államigazgatási el­járás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ae.) 37. § (1) bekezdése alapján felfüggesztette. Indokolása szerint az építtetők az összes társ­tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát nem mellékelték, azonban igazolták, hogy B. I. tulajdonostárs hozzájárulásának bíróság általi pótlása iránt pert kezdeményeztek. A kerületi bíróság a felperesek által B. I. alperes ellen jognyilatkozat pótlása iránti perben a 2002. január 22. napján kelt ítéletével a felperesek keresetét elutasí­totta. A Fővárosi Bíróság - mint másodfokú bíróság - a 2002. szeptember 27. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítéletek meghozatalát követően folytatott új eljárásban az elsőfokú hatóság a 2003. február 18. napján kelt határozatában a felperesek kérelmét, amely az ingatla­non lévő lakóépület tetőterének középső részét elfoglaló helyiségen végzett felújí­tási munkák fennmaradására és a korszerűsíteni kívánt lakás továbbépítésének enge­délyezésére vonatkozott, elutasította. Kötelezte egyben az építtetőket, hogy az átalakított épületrészt az eredeti állapotnak megfelelően állítsák helyre. Indokolása szerint felperesek az építkezéshez az összes tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát nem csatolták, a bíróság a hiányzó társtulajdonos hozzájáruló nyilatkozatot nem pó­tolta, így a kérelmet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékeny­ségekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) 35. § (3) bekezdése, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továb­biakban: Étv.) 48. § (1) bekezdése alapján elutasította. Az elsőfokú hatóság 2003. március 25. napján kelt határozatával a 2003. február 18. napján kelt határozatát azzal egészítette ki, hogy az eredeti állapot helyreállítását a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 90 napon belül kell el­végezni. A fellebbezés folytán eljárt alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) a 2003. június 4. napján kelt határozatával a kiegészített első fokú határozatot helyben­hagyta. A felperesek 2005. január 25. napján az elsőfokú hatósághoz a tetőtéri lakásra vonatkozóan ismételten fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelmet ter­jesztettek elő. Előadták, hogy az építési munkálatokat akként kezdték el, hogy ahhoz az egyik tulajdonostárs nem járult hozzá. A 2004. január l-jén hatályba lépett tár­sasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi tv.) 21. § (1) bekezdése azonban már akként rendelkezett, hogy az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés megkezdéséhez a tulajdonostársak 4/5-ének írásbeli

Next

/
Oldalképek
Tartalom