Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

71 I. Anyagi jogi kérdések az alapszabály megsértésére sikerrel már nem hivatkozhatnak, mert azt csak a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítására irányuló perben tehették volna meg. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra is, hogy - a következetes bírói gyakorlat szerint - az építési engedélyt megadó határozat kézbesítése a társasház közős képviselője részére szabályszerű. A társasház tulajdonosa azonban nincs elzárva az egyéni perlés lehetőségétől, a perindítási határidő a tulajdonostárs részére is a közös képviselőnek történt kézbesítéstől számítódik. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperesek keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv.II.39.643/2003.) KGD2007. 19 A bontás elrendelése jogszerű, ha az építtető nem tudja igazolni építési jogosultságát [46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 17. §, 35. §]. A teljes szöveget lásd az anyagi jogi kérdéseknél. (88. oldal) KGD2008. 15 A társasházi tulajdonban lévő épületben a fennmaradási engedély megadásához szükséges tulajdonostársi hozzájárulás vizsgálata (2003. évi CXXXIII. törvény 21. §, 63. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §). A földhivatal ingatlan-nyilvántartásában a 15 939/1. hrsz.-on jegyzett ingatlanon álló ötlakásos társasházban a 15939/1/A/5. hrsz.-on jegyzett, 36 m2-es tetőtéri lakás a felperesek tulajdonában áll. Az önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) az 1997. november 13. napján kelt határozatával a felperesek kérelmére, a tetőtéri lakás átalakítására, új előszoba kialakítására elvi építési engedélyt adott. A határozat indokolása tartalmazta, hogy az építkezéshez a tulajdonostársak közül egy tulajdonos nem járult hozzá, ezért csak elvi építési engedély volt megadható. Az elsőfokú hatóság az 1998. november 10. napján kelt határozatával - kérelemre eljárva - az elvi építési engedély érvényét egyévi időtartamra meghosszabbította. Az elsőfokú hatóság az 1999. szeptember 16. napján helyszíni szemlét tartott. Megállapította, hogy a felperesek építési engedély nélkül a lakóépület tetőterének középső részén található helyiség felújítását végzik, elkészült a vendégfödém, két tartópillér, külső határoló falak, ezért az 1999. szeptember 28. napján kelt határozatában a felpereseket kötelezte, hogy az ingatlanon építési engedély nélkül végzett