Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 70 határozatképessége valamennyi tulajdonostárs hozzájárulását igénylő határozat esetén hogyan alakulhat. Tény, hogy a 2001. február 20-i és június 6-i megismételt közgyűlés határozatait egyhangúság hiányában szótöbbséggel hozta meg. A bíróság azonban jogerős ítéletével a 2001. februári közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet elutasította, a 2001. júniusi közgyűlési határozatok érvényességét támadó keresetlevelet pedig jogerős végzésével idézés kibocsátása nélkül, a jogvesztő perindítási határidő elmulasztása miatt utasította el. A Ttv. 32. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint, ha a közgyűlés határozata a jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármelyik tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított 60 napon belül. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A Ttv. 32. §-ának (1) bekezdésében meghatározott perindítási határidő a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma számos határozatában kifejtettek szerint, és a Legfelsőbb Bíróság 4/2003. PJE jogegységi határozata szerint is - olyan törvényben meghatározott kógens jogvesztő határidő, amelytől eltérni nem lehet. Ez azt is jelenti, hogy a keresetindítási határidő elmulasztásának jogvesztő jellege miatt a perbeli közgyűléseken hozott határozatok tartalma érvényessége a későbbiekben már nem vitatható, és a határozatok meghozatalát megelőző szavazást és közgyűlés megtartását más eljárásban nem lehet vizsgálni. Miután a közgyűlési határozatok érvénytelenségét a bíróság nem állapította meg, a 2001. június 6-i közgyűlési határozatot pedig a bíróság előtt jogvesztő határidőben nem támadták meg, azok érvényesek, és nem csak a társasház tulajdonosaira, hanem minden más személyre is irányadók, és vitássá nem tehetők. Az építési jogosultságról hozott közgyűlési határozatot a felek szerződési kapcsolataiban és az azzal összefüggő építésügyi hatósági eljárásokban tényként kell elfogadni. Az Étv. 36. §-ának f) pontja és a KTM rendelet 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja az építési jogosultság igazolását a társasházi tulajdon esetében az erről szóló külön jogszabályban meghatározottakhoz köti, ez pedig azt jelenti, hogy az építésügyi hatóság a társasházi tulajdonban lévő építkezés esetén csak azt vizsgálhatja, hogy az építkezéshez érvényes közgyűlési határozatban a társasház tulajdonosai hozzájárultak-e vagy sem. Amennyiben az építési jogosultságot olyan közgyűlési határozatokkal igazolják, amelyet a bíróság előtt 60 nap alatt nem támadtak meg, vagy a megtámadás eredménytelen volt, és a bíróság e miatt az érvénytelenséget nem állapította meg, azt az építésügyi hatóság köteles elfogadni. Nem tartozik az építésügyi hatóság feladat- és hatáskörébe a közgyűlési határozatok tartalmának a Ttv. rendelkezéseivel való összevetése és jogszerűségének, érvényességének megállapítása. A KTM rendelet 5. §-a (1) bekezdésének d) pontjában írt szabály nem az egyhangú vagy szótöbbséggel hozott határozatot kívánja meg az építési jogosultság igazolásához, hanem a Ttv.-ben meghatározott előírásoknak megfelelő határozatra utal. Mindebből a továbbiakban következik az ís, hogy a társasházi tulajdonosok, amennyiben a közgyűlési határozatot a jogvesztő határidő alatt nem támadták meg eredményesen a bíróság előtt, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban és az azt követő bírósági eljárásban annak jogszerűtlenségére, érvénytelenségére, illetőleg