Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

69 I. Anyagi jogi kérdések tása - esetében az építési jogosultságot megalapozó közgyűlési határozat érvényes még akkor is, ha a közgyűlési határozat valamennyi tulajdonostárs egyhangú határozatának hiányában ellentétes az alapító okirattal, illetőleg a társasházi törvény rendelkezéseivel. Elvi jelentőségű jogkérdésként jelölte meg azt is, hogy a társasházi közös tulajdonban lévő épületrészek hasznosítása esetén szükséges-e valamennyi tulajdonostárs részére kézbesíteni az építési engedélyt adó határozatot, vagy elegendő azt csak a társasházi közös képviselők részére kézbesíteni. A csak közös képviselő részére történt kézbesítés esetén a fellebbezési határidő lejártát követően élhet-e fellebbezéssel bármely tulajdonostárs a már jogerősítő záradékkal ellátott határozat ellen. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján előzetesen megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a Pp. 270. § (2) bekezdése b) pontja ba) alpontjában foglaltaknak. A felperesek a felülvizsgálati eljárásban előterjesztett ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban tartását kérték. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Legfelsőbb Bíróságnak elsősorban abban az elvi jelentőségű jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a társasházi tulajdonban lévő tetőtér beépítéséhez az építésügyi hatóság köteles-e az erről szóló közgyűlési határozatot tartalmában vizsgálni, és a KTM rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti építési jogosultság igazolásához a Ttv. és az alapító okirat egyhangú határozathozatalt megállapító rendelkezése esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát az építtetőnek be kell-e szereznie. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Érv.) 34. §-ának (1) bekezdése értelmében az építmény, épületegyüttes átalakításához, bővítéséhez a jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye szükséges, amely a 36. pontja szerint akkor adható meg, ha az építtető építési jogosultságát hitelt érdemlően igazolta. A KTM rendelet 5. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében az építtető építési, fennmaradási jogosultságát társasházi tulajdon esetében az erről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint igazolhatja. A Ttv. 41. §-ának (2) bekezdése szerint a törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház alapító okiratának az e törvény kötelező jellegű rendelkezéseivel ellentétes rendelkezése hatályát veszti, és helyébe e törvény kötelező rendelkezése lép. Az alapító okirat ennek megfelelő kijavítását az alapító okiratnak egyéb okból első ízben történő módosítása során kell elvégezni. Ez a rendelkezés akként értelmezendő, hogy az alapító okiratnak a Ttv. kógens rendelkezéseivel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztették, azonban az alapító okirat rendelkezései a Ttv. hatálybalépése után is irányadóak és alkalmazandóak. A perbeli esetben a társasház alapító okirata V. fejezetének 3/j. pontja valóban a tulajdonostársak egyhangú közgyűlési határozatához kötötte az alapító okirat módosítását és kiegészítését, az egész ingatlan elidegenítését, megterhelését vagy állagának lényeges megváltoztatását, és tartalmazta azt is, hogy a megismételt közgyűlés