Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 6(1 A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. augusztus 18-án kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes által engedély nélkül épített gépkocsibeálló az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 8. pontja szerinti építménynek minősül, amely az Étv. 34. § (1) bekezdése, valamint az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) 9. § (1) bekezdés a) pontja alapján csak építési engedélylyel lett volna megépíthető. Az építmény nem minősül kerti építménynek, lugasnak, mert - rendeltetése szerint - gépkocsibeálló, és az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül áll, amelyet az OTEK 35. § (1) bekezdése nem tesz lehetővé. Az elhelyezése miatt kógens építésügyi jogszabályokat sértő építmény nem tehető szabályossá, ezért az alperes jogszerűen rendelte el az építmény bontását a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 63. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján fennálló hatáskörében eljárva. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és annak megállapítását, hogy a perbeli építmény nem építési engedélyköteles, azaz a felülvizsgálati kérelme tartalma szerint a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Étv. 2. § 8. pontját, az R. 9. § (1) bekezdés ab) pontját. Jogszabálysértés megjelölése nélkül sérelmezte a bizonyítási indítványa elutasítását, a műemlékvédelmi érdeksérelem körében a jogsértő mérlegelést. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a felépített építmény gépkocsibeálló és nem kerti lugas. Az építmény elsődlegesen, fő funkcióját tekintve árnyékolás céljából épített lugas, az alatta tartózkodók kényelmére. A lugas fából készített kerti építmény, ennek a fogalomnak a megépített építmény megfelel. A kerti lugas építése nem építési engedélyköteles, nem sért műemlékvédelmi érdekeket a megépítése. Helyszíni szemle vagy helyszíni tárgyalás tartása esetén mindezekről a körülményekről az elsőfokú bíróság is meggyőződhetett volna. Téves az a megállapítás, hogy az építmény szabályossá nem tehető. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálata az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 272. § (2) bekezdése értelmében jogszabálysértés megjelölése mellett kérhető. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet abban a részében vizsgálta érdemben felül, amely részben a felperes konkrét jogszabálysértést jelölt meg. Nem vizsgálta a Legfelsőbb Bíróság a bizonyítási indítvány elutasítását, az építési engedély által történő építkezésre, valamint a műemlékvédelmi környezetbe való illeszkedésre történő hivatkozást, mert e körben a felperes konkrét jogszabályhellyel megjelölt jogszabálysértést nem nevezett meg. A Legfelsőbb Bíróság kifejti: az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg a rendelkezésre álló adatok, fényképfelvételek alapján, hogy a felperes