Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

61 I. Anyagi jogi kérdések által épített építmény az Étv. 2. § 8. pontjában - épület és műtárgy gyűjtőfogalmaként meghatározott - létesítménynek minősül, amelynek építése az R. 9. § (1) bekezdés a) pontja alapján építésiengedély-köteles. A felperes az építményt építési engedély nélkül létesítette. Az építési engedély e helyen kőlapos kocsibeállóhely létesítésére vonatkozott, annak lefedéseként építmény építésére nem terjedt ki. A fényképfelvételekből megállapíthatóan az építményt gépkocsibeállóként használták, nem kerti lugasként, ezért rendeltetésénél fogva gépkocsibeállónak minősül. Mivel a gépkocsibeálló az elő- és az oldalkert legkisebb méretén belül helyezkedik el, annak elhelyezését az OTÉK 35. § (1) bekezdése tiltja, az építmény elbontását kötelezően el kellett rendelni. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 39 227/2006.) KGD2008. 49 Meglévő építmények bővítése esetén csak a bővítésből eredő többletgépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. §]. Az alperesi beavatkozó tulajdona az F., R. út 60. szám alatti, az ingatlan-nyilvántartásban áruház, varroda, udvar minősítésű, 2443. hrsz.-on jegyzett ingatlan. Az utcafronton az áruház épületének emeleti része a földszinti részhez képest kiugróan megépített, így az emelet alatt nyitott árkád húzódik. A szomszédos 2442. hrsz.-ú ingatlan egyik tulajdonosa a felperes. Az alperesi beavatkozó kérelmére a jegyző (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2005. április 13. napján kelt határozatával az árkád beépítésére az építési engedélyt megadta. A fellebbezés folytán eljárt alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) a 2005. július 4. napján kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a bővítés nem engedélyezhető, mert nem biztosított a megfelelő számú parkolóhely, a kötelező méretű zöldfelület és fásítás. Sem az első-, sem a másodfokú hatóság nem vizsgálta, hogy a parkoló kiosztására a terv helyszínrajzot tartalmazott-e, emellett az árkád beépítése a városképet rontaná, és a takarékszövetkezet bankbiztonsági tevékenységét sértené. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint döntését a perben kirendelt C. Cs. szakértő aggálytalan szakvéleményére alapította. Az árkád beépítésével az áruház eladórészének területe 53,52 m2-rel nő, mivel nem új épület építése, hanem épület bővítése a tervezett építési munka, a gépkocsik elhelyezésével kapcsolatosan a felperes által megjelölt, a telek beépítésének feltételeit szabályozó, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 33. §-a nem