Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)
45 [. Anyagi jogi kérdések megfelel az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46 1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM r.) 17. és 18. §-ában foglaltaknak. Az oldalhatáron történő építkezés - mely a hivatalos térképmásolat szerint a jobb oldali szomszéd épülettől több mint 6 m-re kezdődik - megfelel a vonatkozó előírásoknak, nem sért jogos magánérdeket. A felperes keresetében a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát, azok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Előadta, hogy az alperesi beavatkozó az engedélyezési eljárás során irányában megtévesztő magatartást tanúsított. Kifogásolta, hogy az építésügyi hatóságok nem vizsgálták a 05-ös építési övezethez tartozó települési képet, a beépítési hagyományokat, a szomszédos telkek tulajdonosainak érdekeit. A jogszabálysértést abban jelölte meg, hogy a helyben szokásos építkezési módtól eltérően az alperesi beavatkozó a telekhatárra építkezett. Érdeksérelme abban állt, hogy az alperesi beavatkozói épület a felperesi ingatlant, lakóházát nagymértékben leárnyékolja. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Részletes bizonyítást folytatott le arra nézve, hogy az alperesi beavatkozó a felperest megtévesztette-e. Megállapította, hogy az építési engedély iránti kérelem mellékletét képező építési tervdokumentáció oldalhatáron álló családi házra vonatkozott, a tervrajzon az épület a telekhatáron áll. Az építési engedély kiadásának feltételei oldalhatárra történő építésre is fennálltak, ezért az építtető az építési engedélyt jogszerűen kapta meg. Az alperesi beavatkozó részéről történt megtévesztést nem látta bizonyítottnak, az erre való felperesi hivatkozást nem tudta elfogadni. Rámutatott, hogy az építési engedély jogerősítése szabálytalanul történt, ennek azonban az építési engedély megadásának jogszerűségére befolyása nem volt. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést kérve, annak és a hatóság határozatának megváltoztatását, illetve ez utóbbi hatályon kívül helyezését. Nézete szerint az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítás a peres eljárás érdemi elbírálása szempontjából túlnyomórészt irreleváns volt, hivatkozott az eljárt közigazgatási hatóságok által megsértett, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 31. § (1), (2) és (4) bekezdésére, az Étv. 36. § c) pontjára, az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 31. § (1), (2) bekezdésére, illetve a KTM r. 4. § (4) bekezdésére azzal, hogy az építési engedély megadására a szomszéd jogos érdekeinek védelme figyelmen kívül hagyásával került sor. Kérte ideiglenes intézkedéssel az elsőfokú építésügyi hatóság hatósági ellenőrzés lefolytatására történő felhívását. Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az alperesi beavatkozó ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte hivatkozva arra, hogy a jogszabályi feltételeknek mindenben megfelelő kérelmet terjesztett elő az építkezés engedélyezése iránt. A fellebbezés nem alapos. A felperes fellebbezésében okkal sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság részben olyan bizonyítási eljárást folytatott le, amely a közigazgatási határozat felülvizsgálatának körén kívül esik. Nevezetesen a megtévesztés, illetőleg a fellebbezési jogról