Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 34 került kiadásra. Az építési engedély megfelel a zöldterületi mutatónak, az építménymagasságra és a beépítettség mértékére vonatkozó előírásoknak is. Az építésügyi hatóság nem követett el jogsértést, amikor a telekegyesítés jogerős lezárulta előtt kiadta az építési engedélyt, mert az építési engedélyt adó határozatban kikötésként a telekegyesítést előírta. A két eljárás párhuzamosan folyt, a telekegyesítési eljárás megindítása is azt jelentette, hogy az építtető az építési engedélyben foglalt kikötésnek eleget fog tenni. A párhuzamos eljárások lefolytatása nem tekinthető olyan eljárási szabálysértésnek, amely az ügy érdemére kihatott. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, továbbá keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 163. § (1) bekezdését, 177. § (1) bekezdését, 181. § (1) bekezdését, 206. § (1) bekezdését, 221. § (1) bekezdését, továbbá az önk. r. 7. § (2)-(4) bekezdéseit, 8. § (3) bekezdés a), b) és d) pontjait, 11. § (1) bekezdését, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 31. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást nem tisztázta, helyszíni szemle vagy helyszíni tárgyalás, szakértői bizonyítás nélkül hozott érdemi döntést. Építési ügyben szakértő igénybevétele nélkül a kereset nem lett volna eldönthető. Az építési telek környezetében családi házak, sorházak vannak, ezért a perbeli zártsorú beépítés a környezetébe nem illeszkedik, magassági méreteinél fogva sem. Sérelmezte, hogy az épület tetőszerkezete átnyúlik a szomszéd telkekre, az építkezés a telekhatárán átnyúlva valósul meg. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálata jogszabálysértésre hivatkozással kérhető a Pp. 272. § (2) bekezdése alapján. A felülvizsgálati kérelemben nem jelölhető meg olyan új jogsértés, amelyre korábban a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél nem hivatkozott, és amelyről az elsőfokú bíróság erre irányuló kereseti kérelem hiányában nem dönthetett. A Legfelsőbb Bíróság ezért érdemben nem vizsgálta a felperesnek az önk. r. 7. § (2)-(4) bekezdései, a 8. § (3) bekezdés d) pontjának, továbbá az Étv. 31. § (1) bekezdés a),c), e) pontjainak megsértésére, a telekhatár megsértésével történő építkezésre, az oldalhatár megtartásának hiányára, a tetőszerkezet átnyúlására való hivatkozását, mert ezeknek a rendelkezéseknek a megsértésére a felperes az első fokú peres eljárás során nem hivatkozott, valamint a Legfelsőbb Bíróság nem foglalhatott állást érdemben a perben nem érintett túlsó szomszéd érdekeit sértő kifogások tárgyában sem. Az érdemben vizsgálható jogsértések közül a Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen a felperes eljárási szabálysértési kifogásait vizsgálta. Az elsőfokú bíróság a Pp. bizonyításra, a bizonyítékok mérlegelésére, a szakértői bizonyításra vonatkozó szabályait nem sértette meg. A peres eljárás során (12. számú jegyzőkönyv második oldal első bekezdése) a felperes bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, szakértő kirendelését nem kérte. Utóbb megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy bizonyítási indítványát nem rögzítette a jegyzőkönyv, mert a felperes az állítása szerint hiányos jegyzőkönyv kijavítását, kiigazítását nem kérte és egyetlen beadványban sem terjesztett elő bizonyítási indítványt. A Pp. 164. § (2) bekezdése értelmében a bíróság közigazgatási perben hivatalból bizonyítást nem rendelhet el, ezért a felperes teljességgel