Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

35 I. Anyagi jogi kérdések megalapozatlanul sérelmezte a szakértői bizonyítás, helyszíni tárgyalás és szemle hiányát, melyet elmulasztott indítványozni az első fokú eljárás során. A Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy alaptalan a felperes anyagi jogszabálysértésre való hivatkozása is. Az önk. r. 7. számú táblázata zártsorú beépítést ír elő az adott L2-XIII-HZ építési övezetben megszabva a legkisebb teleknagyságot, amelyet építési telekként beépíteni lehet. A perbeli telekegyesítéssel létrejött építési telek ezeknek az előírásoknak megfelel, a vonatkozó építési engedély megfelel az építésügyi előírásoknak mind az illeszkedés, mind homlokzatmagasság, mind az építhető szintszám tekintetében. A beépítés előírt módjára figyelemmel nem értékelhető a felperesnek a környező telkeken családi házas beépítésre való hivatkozása. A beépítés módját - zártsorú beépítés - az önk. r. határozta meg, amelyet az önkormányzat képviselő-testülete fogadott el. Az elfogadott önk. r. rendelkezéseinek felülvizsgálatára, megváltoztatására a bíróság nem rendelkezik hatáskörrel, így azok jogszerűtlenségét a felperesi érdeksérelem okán sem jogosult vizsgálni. Tény, hogy az épített környezet folyamatos változása, a környezet beépítési módjának jövőbeni megváltozása érdeksérelemmel járhat, de nem akadályozhatja meg az építésügyi szabályoknak mindenben eleget tevő, építési engedély alapján tervezett építkezéseket. A Legfelsőbb Bíróság kifejtette továbbá, hogy az építkezéssel okozott polgári jogi igények jogossága polgári perben nyerhet elbírálást. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 39 251/2005.) KGD2007. 179 Az elvi telekalakítási engedély megadható akkor is, ha a telek megközelítésére kötelező rendelkezést nem tartalmaz, de az út létesítését a végleges engedély feltételeként írja elő [85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet 6. §, 1959. évi IV. törvény 270. §]. Az 1641. hrsz.-ú hétvégi ház és udvar megnevezésű ingatlan tulajdonosa az L rendű felperes, a II. rendű felperes pedig az ingatlanon haszonélvezeti joggal rendelkezik. A III. rendű felperes az 1638/1. hrsz.-ú ingatlannak 210/653 részben, a beavatkozó pedig 233/653 részben tulajdonosa. Az 1638/2. hrsz.-ú ingatlan a beavatkozó kizárólagos tulajdonában állt. Az ingatlanok egymással szomszédosak, a beavatkozó ingatlana azonban közvetlen közúti megközelítéssel nem rendelkezik. A város önkormányzatának jegyzője - építésügyi hatósági jogkörében eljárva a 2002. augusztus 10-én kelt határozatával a beavatkozó részére elvi telekalakítási engedélyt adott. A mellékelt térképvázlaton jelöltek szerint engedélyezte az 1638/1. hrsz.-ú, valamint az 1638/2. hrsz.-ú ingatlan összevonását, majd ezek felosztását a határozatban rögzített kikötésekkel. Kikötésként rögzítette, hogy a térképvázlaton