Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

33 I. Anyagi jogi kérdések telekalakítási engedélyt nem kértek: a) az Étv. előírásainak; b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak; c) a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek; d) az egyes területek védettségét elrendelő, vagy azokra különleges feltételeket megállapító előírásoknak, valamint e) a szakhatóságok állásfoglalásának. Az elsőfokú bíróság e jogszabályhelyek alapján a kereseti kérelem keretei között helytállóan állapította meg, hogy a felperesek - a Pp. 164. § (1) bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettségük ellenére - a kérelemnek helyt adó határozatok jogsértő voltát nem bizonyították. A felperesek és az alperesi beavatkozók ingatlanának szélességét a határozatok nem változtatták meg, a telekszélességek változatlan mérete a határozatok jogszerűségét nem érinti. Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályok megsértése nélkül állapította meg, hogy megalapozott és törvényes az alperes határozata, mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. KfV. II. 39 048/2006.) KGD2007. 85 A telekegyesítés jogerőre emelkedése előtt az építési engedély kikötéssel megadható. [46/1997. (XII. 29.) KTM r. 18. §] A beavatkozó telekalakítási engedélyt kért a 26 483/1. és 12. hrsz.-ú ingatlanokra azzal, hogy azok egyesítése után létrejön a 26 483/2. hrsz.-ú 1149 m2 területű ingatlan. A telekalakítást a Polgármesteri Hivatal Építésügyi Osztálya a 2004. május 10. napján kelt határozatával engedélyezte. Ezt a határozatot az alperes a 2004. július 26. napján kelt határozatával helybenhagyta. Az elsőfokú építésügyi hatóság a beavatkozónak a 2004. május 26. napján kelt határozatával építési engedélyt adott a 26 483/1. és 12. hrsz.-ú ingatlanokra. Határozatában kikötésként előírta, hogy az ingatlanokat egyesíteni kell, és a telekegyesítés földhivatali bejegyzését legkésőbb a használatbavételi engedélyezési eljárásban igazolni kell. Ezt a határozatot az alperes a 2004. szeptember 9. napján kelt határozatával helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be mindkét alperesi határozat felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság a perek egyesítését követően meghozott ítéletével a felperes keresetét elutasította, megállapítva, hogy a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet feltételei telekegyesítéshez fennálltak, ezért azt az alperes jogszerűen engedélyezte. A két telek egyesítésével a legkisebb teleknagyságot meghaladó, az építési övezetnek megfelelő nagyságú építési telek alakult ki, és kielégíti a 38/2003. (IX. 22.) önk. rendelettel elfogadott kerületi szabályozási terv (a továbbiakban: önk. r.) 7. számú táblázatában előírt a 16 méteres legkisebb telekszélességet is. Az építési engedély megadására jogszerűen került sor, az önk. r. 8. § (3) bekezdés a)-b) pontjaiban, 11. § (1) bekezdésében, 5. §-ában előírt rendelkezéseknek megfelelően