Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

157 II. Eljárási jogi kérdések III. Az ellentétes álláspontok feloldása és az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a jogegységi tanács döntésénél az alábbi szempontokat vette figyelembe: Az alkotmányos rend egyik alapkérdése a közhatalmat gyakorló szervek közötti munkamegosztás, ezen belül a hatáskörök megállapítása. A törvények különös figyelmet szentelnek a bírói, közigazgatási és önkormányzati szervek hatáskörének megőrzésére (a hatáskörelvonás tilalmának kimondására), a hatáskör kérdésében felmerülő viták eldöntésének rendezésére (hatásköri összeütközés esetén sajátos fórumrendszer megállapítására), valamint arra is, hogy a jogkeresőket a hatáskör tisztázatlansága vagy hiánya miatt hátrány ne érje [pl. az Áe. 7. §, 8. § (1) bekezdés]. A hatásköri szabály kijelöli azt a közigazgatási szervet vagy szervtípust, amely a konkrét életviszonyokon alapuló egyedi közigazgatási aktusokkal valósítja meg a jogszabály végrehajtását. A bírói, közigazgatási és önkormányzati szervek - hatáskörük tárgyában hozott - döntése elleni jogorvoslat szabályozásának is különös jelentősége van, elsősorban akkor, ha a szerv - az ügy áttétele nélkül - állapítja meg hatáskörének hiányát. Ez a döntése ugyanis adott esetben a jogsegély végleges megtagadását, az igény jogossága felőli döntés elhárítását jelenti. Emiatt pl. a Polgári perrendtartás a keresetlevelet hatáskör hiányából - idézés kibocsátása nélkül - elutasító döntést nem tekinti egyszerűen az eljárás folyamán hozott végzésnek, hanem olyan, az eljárást befejező határozatnak, amely ellen fellebbezésnek és - bár a döntés nem ítéletben történik - felülvizsgálatnak van helye [Pp. 130. § (1) bekezdés b) pont, 270. § (2) bekezdés]. Az Alkotmány 50. §-ának (2) bekezdése általánossá teszi a bíróságnak a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzésére vonatkozó jogát. A bírói felülvizsgálat lehetősége azonban nem korlátlan, indokolt esetben törvény a felülvizsgálatot korlátozhatja. Ilyen korlátozást tartalmaz az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése, amely csak az érdemi közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. Minden felülvizsgálatot kizáró, illetőleg korlátozó rendelkezést azonban az Alkotmány 70/K. §-ában foglalt rendelkezéssel összhangban kell értelmezni, amely szerint „az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények (...) bíróság előtt érvényesíthetők." A bírói gyakorlatban általános elfogadott álláspont szerint az érdemi határozat az a konkrét (egyedi) államigazgatási határozat, amellyel az arra jogosult államigazgatási szerv az ügy tárgyát képező vitát eldönti, illetőleg a jogviszonyt elbírálja. így nem minősül érdemi határozatnak, és ezért keresettel sem támadható a bíróság előtt a másodfokú szervnek az első fokú határozatot megsemmisítő és új eljárásra utasító határozata, a jogerős határozat végrehajtása tárgyában hozott újabb döntés, az áttételt elrendelő határozat stb. Amennyiben azonban a másodfokú közigazgatási szerv az elsőfokú közigazgatási határozatot megsemmisíti és új eljárást nem rendel el, a másodfokú közigazgatási szerv határozata már érdemi határozatnak minősül, amelynek bírósági felülvizsgálata igényelhető. A Legfelsőbb Bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a hatáskör hiányát megállapító közigazgatási határozat érdemi döntésnek tekinthető-e az Áe. 72. § (1) bekezdése szempontjából.