Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

149 I. Anyagi jogi kérdések KGD2007. 182 Használatbavételi engedélyezési eljárásnak nem tárgya annak az üzemnek a technológiai vizsgálata, amely miatt az épületet megépítették (1997. évi LXXVIII. törvény 44. §). A felperesek a 2040/3. hrsz. ingatlan tulajdonosai, az alperesi beavatkozó a 2039. hrsz. ingatlan tulajdonosa, így telekszomszédok. A község jegyzője a 2004. április 26. napján kelt határozatában az alperesi beavatkozó kérelmére a 2039. hrsz.-ú ingatlanon palackozó épület építésére építési engedélyt adott. Az engedélyezett tervdokumentáció műszaki leírása tartalmazza többek között a helyszínrajzi elrendezést, az alaprajzi és szerkezeti kialakítást, a tervezett épület műszaki adatait, az alkalmazásra kerülő anyagokat és épületszerkezeteket, a palackozó üzem kialakításának és üzemeltetésének ismertetését. Az elsőfokú hatóság a 2005. május 26. napján kelt határozatával az építési engedély módosítását engedélyezte, majd a 2005. október 14. napján kelt határozatával a palackozó épületre a használatbavételi engedélyt megadta. A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. december 19. napján kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában idézte az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 44. § (2) bekezdését, valamint az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) 30. § a) és b) pontjait, és megállapította, miután az első fokú eljárás során tisztázódott, hogy az épület a tervek szerint készült el, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, a szakhatóságok a hozzájárulásukat megadták, a használatbavételi engedély megtagadására nincs lehetőség. A várható zavaró, így például zaj és rezgés keltette hatások vizsgálata nem az építésügyi hatóság feladata. Az Étv. 37. § (1) bekezdése szerint ugyanis az építésügyi hatóság engedélye egyben szakhatósági engedély is, amely azonban nem menti fel az építtetőt a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. Az építésügyi hatóság engedélye csak arról rendelkezik, hogy az épület az építésügyi előírásoknak megfelel, de nem vonatkozik az épületben folytatott tevékenységre, gyártás- vagy üzemeléstechnológiára, tárolási viszonyokra, berendezésekre, azok megfelelőségére. Az építmény nem, csak a benne folytatott tevékenység kelthet zavaró hatást. A működés körét és módját, rendjét szabályozó eljárások során lehetséges a környezetet érő káros hatások felmérése és elhárítása. A felperesek keresetükben a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérték. Előadták, hogy életvitelszerűen szőlészettel, borászattal foglalkoznak, és vendégházukban vendégeket fogadnak. A használatbavételi engedély meghozatala előtt, 2005 tavaszától az alperesi beavatkozó az épületben a palackozást megkezdte, amely elviselhetetlen zajjal jár. A zaj miatt tevékenységük veszélyeztetett. Álláspontjuk szerint a hatóságnak az Étv. 44. §-a alapján