Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 148 nek való megfelelőségét vizsgálják, annak vizsgálatára már nincs lehetőségük, hogy a jogerős építési engedély a jogszabályoknak valóban megfelelt-e. A szakértői vélemény rögzítette, hogy a megvalósult építkezés az engedélyezett terveknek megfelelően történt, ezért az elsőfokú bíróság jogszabálysértéssel állapította meg, hogy az építési engedély megadása jogszabályba ütközött. A jogerős építési engedély felülvizsgálatára a használatbavételi engedélyezési eljárásban már nincs lehetőség. Ebben az eljárásban és a használatbavételi engedélyt megadó határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban már csak az volt vizsgálható, hogy az engedélyezett -, de az építési előírásoknak nem mindenben megfelelő - tervből a kivitelezés során mennyiben volt eltérés megállapítható. Amennyiben eltérés volt, akkor az a használatbavételi engedély megadásának akadálya lehet. A felperesek már az építési engedélyt megadó határozat elleni beadott fellebbezésükben is vitatták a telek beépítettségét, a bruttó szintterületi mutatótól való eltérést, a beépített zöldterület nagyságát és állították a panoráma és benapozás sérelmét. Ezt a fellebbezésüket azonban visszavonták. Az épület méreteiben és a telek beépítettsége mértékében az engedélyezett terveknek megfelelt, így a panoráma és benapozottság sérelme a használatbavételi engedélyezési eljárásban már nem volt vizsgálható. Ugyancsak nem volt eltérés az engedélyezett tervhez képest a zöldterületi mutató vonatkozásában sem, amely az építési engedélyezési terveknek megfelelt. Ugyanakkor a padlástér beépítésével a beavatkozó - miután a közösségi tér funkciótól eltért -, eltért a jogszabály által engedélyezett bruttó szintterületi mutatótól. A Legfelsőbb Bíróság számos ítéletében rámutatott arra, hogy a szomszédok - így a felperesek az építési engedélyezési építésügyi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 3. § (4) bekezdése alapján ügyfélként vehetnek részt, ezért a felperesek a használatbavételi engedély felülvizsgálatára irányuló per megindítására is jogosultak voltak a Pp. 327. § (1) bekezdése alapján. Azonban a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben kereshetőségi joguk csak akkor állapítható meg, ha a törvényes érdekeltségük fennállt, jogaikat és törvényes érdekeiket a keresettel támadott tartalma közvetlenül és nyilvánvalóan érintette. A padlástér funkciójának az engedélyezettől eltérő megváltoztatása és a padlástér eltérő funkciójú beépítettsége azonban a felperesek szomszédjogát és törvényes érdekeit közvetlenül és nyilvánvalóan nem sérthette. Az épület méreteiben, így magasságában is az engedélyezett terveknek megfelelt, ezen belül a padlástér eltérő funkciójú beépítettsége és használata a felperesek számára érzékelhető következménnyel nem járt. Jogszabálysértés nélkül utalt így az alperes határozatában arra, és ezt a beavatkozók sem vitatták, hogy az engedélytől eltérő rendeltetésű, funkciójú használat esetében az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik a használati mód változásának engedélyezése. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperesek keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. II. 39 146/2004.)