Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

145 I. Anyagi jogi kérdések Helytállóan mutatott rá a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában arra, hogy a felperes által figyelembe venni kért zajártalommal kapcsolatos szakvélemények 1993. szeptember 17-én és szeptember 27-én készültek, melyekhez képest az engedély kiadásának alapjául szolgáló 1994. február 8-i szakvélemény alappal szolgálhatott az engedélyben megjelölt 50 decibeles zajszint betartásának megállapításához. Az építési engedély megadásához rendelkezésre állt a Környezetvédelmi Felügyelőség 1994. március 17-én kelt hozzájárulása, melyben - többek között - előírásra került, hogy az üzemeltetés során az ipari porszívó berendezést minden esetben működtetni kell, és a tevékenység zárt nyílászáró szerkezetek mellett folytatható. Az a körülmény, hogy az I. rendű alperesi beavatkozó esetlegesen gépeket a létesített műhelyépületen kívül is üzemeltet, illetőleg a környezetvédelmi felügyelőség veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó rendelkezéseit nem tartja be, nem a használatbavételi engedélyezési eljárás során értékelendő. Ha az alperesi beavatkozó tevékenysége gyakorlása során a használatbavételi engedélyben hivatkozott szakhatósági előírásokat megszegi, ennek jogkövetkezményei külön - esetleges szabálysértési - eljárásban vonhatók le. A használatbavételi engedély kiadásának az R. 27. §-ában foglalt feltételei tehát fennálltak, az elsőfokú építésügyi hatóság jogszerűen hozta meg határozatát, és nem sért jogszabályt az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztató és a megalapozatlan keresetet elutasító másodfokú ítélet sem, melyre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.28.394/1997.) KGD2007. 181 Az építési használatbavételi engedélyezési eljárásban a jogerős építési engedély jogszerűsége nem vizsgálható. A szomszéd kereshetőségi joga nem terjed ki az épület padlásterének az engedélyezettől eltérő építésének vitatására [1997. évi LXXVIII. törvény 31., 44. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 29., 30. §]. A felperesek az F. u. 15/A. alatti, a beavatkozók a szomszédos F. u. 5. szám alatti társasházban tulajdonosok. Az építésügyi hatóság a beavatkozói ingatlanra határozatában adott építési engedélyt. Az építési engedélyt megadó határozat ellen a felperesek és tulajdonostársai fellebbeztek, sérelmezve többek között az ingatlan beépítettségét. Kifogásolták, hogy a megengedett 25% zöldterület-csökkenéssel szemben a zöldterület-csökkenés a tervekben szereplő 30%-ot is meghaladja. A felperesek 2001. október 28-án fellebbezésüket visszavonták, így az építési engedélyt megadó határozat jogerőre emelkedett. Az építésügyi hatóság a 2002. december 19-én kelt határozatával az építtetők, köztük a beavatkozók részére használatbavételi engedélyt adott a felépült négylakásos lakóépületre, a pinceszinti garázsokra, valamint a padlástéri helyiségekre az ott írt feltételekkel.