Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

123 I. Anyagi jogi kérdések csak velük szemben lehetett alkalmazni. Az eljáró bíróság utalt arra, hogy a szükséges polgári jogi feltételek fennállása esetén a kárigény továbbérvényesítésére sor kerülhet. Jogszerűnek találta az építési bírság összegének megállapítására vonatkozó hatósági rendelkezést is, az R. 1. számú melléklete eltérést nem engedően határozza meg ugyanis a kiszabandó bírság összegét, melynek megállapítására nézete szerint helyesen került sor. Kitért arra is, hogy a bírság nagyságát nem befolyásolja az a tény sem, hogy az megközelíti az épület bekerülési költségeit. A jogerős ítélettel szemben a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérve a megyei bíróság jogerős ítéletének és a közigazgatási határozatoknak a hatályon kívül helyezését. A felperesek a jogszabálysértést a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 47. § rendelkezéseinek megsértésében jelölték meg azzal, hogy a megbízott az építési engedély jogerős kiadása előtt elrendelte az építkezést anélkül, hogy a megbízót erről tájékoztatta volna, tőle engedélyt sem kért. Ebből következően a megbízott helytelen magatartása eredményezte a hatóságok eljárását. A megbízási szerződés fennálltára figyelemmel a bírság kiszabására a megbízottal szemben kellett volna sort keríteni. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte. Arra hivatkozott, hogy az Ét. 51. §-a szerint az építésügyi hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az ingatlan tulajdonosát kötelezi. Ha a szabálytalan építési munkát más végeztette, a munkálatok elvégzésére az építtetőt kell kötelezni. Az ingatlan tulajdonosai és az építtetők a perbeli esetben azonos személyek, az építésügyi hatóság az építtetővel került jogviszonyba. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 270. § (1) bekezdése alapján a fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a jogerős ítélet felülvizsgálatát. A Pp. 272. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányult, továbbá elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Ptk. XL. fejezete, azon belül is a felperesek által hivatkozott 474., 475. és 477. §-ai a megbízás, illetőleg a megbízás nélküli ügyvitel polgári jogi szabályait rögzítik. Jelen per tárgya a közigazgatási határozat felülvizsgálata, amely peres eljárás során a bíróság a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai között azt jogosult vizsgálni, hogy a közigazgatási hatóságok határozata a keresettel támadott rendelkezéseiben az anyagi és eljárási szabályoknak megfelel-e. Jelen közigazgatási eljárás anyagi jogi szabályai, az Ét. és R. rendelkezései alapján az eljáró bíróság jogszerűen állapította meg, hogy a közigazgatási jogviszony a felperesek mint építtetők és az eljáró hatóságok között áll fenn. A hatóság intézkedésének alapját az Et. 47. §-ában foglalt építésügyi hatósági kötelezés jelenti, mint ahogy az Ét. 48., 49. és 51. §-ai azt is meghatározzák, hogy a hatósági kötelezés alanyai kik lehetnek. További rendelkezést tartalmaz az R. 2. § (3) bekezdése, egyértelműen meghatározva, hogy a bírság megfizetésére az építtetőt kell kötelezni.