Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

Az építésügyi hatósági eljárások 124 A felperesek és megbízottjuk között fennálló jogviszonyra irányadó Ptk. rendelkezései az építésügyi hatóságok és a felperesek között fennálló jogviszony szempontjából nem relevánsak. A felperesek sikerrel arra sem hivatkozhatnak, hogy az eljáró bíróság a bírság összegszerűségét a kereseti kérelem ellenére nem vizsgálta, mert az ítélet részletes indokolást tartalmaz az építésügyi bírság összegszerűsége megállapításának jogszerűsége tekintetében. Mivel a felperesek a bírság kiszabásának jogalapján túl az összegszerűség tekintetében további konkrét jogszabálysértést nem jelöltek meg kereseti kérelmükben, az eljáró bíróság sem foglalkozhatott ítéletében részletesebben a közigazgatási határozatok vizsgálatával. A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért a Pp. 2151 A. § (1) bekezdése alapján azt hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 39. 817/2000.) KGD2002.176 A több mint tíz éve használatba vett, engedély nélkül létesített építmény átalakítása nem rendelhető el (1964. évi III. törvény 38. §). A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint az alperesi beavatkozók kérelmére az 1983-ban építési engedély nélkül létesített gépkocsitároló, kamra, tyúkól és WC melléképületre az elsőfokú építésügyi hatóság határozatával a fennmaradási engedélyt megadta, azzal a feltétellel, hogy a garázson közterületre nem nyíló ajtót helyezzenek el. Az alperes határozatával az első fokú határozatot megsemmisítette, új eljárás lefolytatását rendelte el, majd az 1997. április 11-én kelt határozatával a korábbi határozatát visszavonta, és az első fokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a garázskapu átalakítására vonatkozó kötelezést törölte. Az építésügyről szóló, akkor hatályban volt és alkalmazandó 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Ét.) 38. § (4) bekezdése értelmében az építmény használatbavételétől számított tíz éven túl az építésügyi hatóság bontást vagy átalakítást nem rendelhet el, intézkedést nem tehet, ezért a fennmaradási engedélykérelem elbírálásakor a garázskapu átalakítása sem írható elő. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. ítéletének indokolása szerint az alperes jogszerűen járt el a fennmaradási engedély megadásakor. A több mint 10 éve használatba vett épület bontásának vagy átalakításának elrendelését az Ét. 38. § (4) bekezdése kizárta. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta.