Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

10. Építéshatósági intézkedések, kötelezések és azok határideje, építésügyi bírság Mely jogszabály alapján szabható ki bírság engedély nélküli távközlési hálózatépítés miatt? Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §(2) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a távközlési építmények engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő építése miatt kiszabható bírságot a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet állapítja meg. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 69. §-a a távközlési hálózatok és berendezések szabálytalan létesítése vagy üzemeltetése szabálysértési tényállását szabályozza. Konkrét esetben a tényállás pontos megállapítása alapján dönthető el, hogy bírság kiszabására mely jogszabály alapján kerülhet sor. Elhatároló ismérv, hogy míg a KHVM rendelet építmény építésével kapcsolatos építésügyi bírságot állapítja meg, addig a szabálysértési bírságot távközlési hálózat és berendezések szabálytalan létesítése vagy üzemeltetése miatt lehet kiszabni. (A Legfelsőbb Bíróság honlapján a Közigazgatási Kollégium Építési ügyek alatt 5. sorszámmal közzétett véleménye) KGD2001. 104 Az állékonyságot, élet- vagy közbiztonságot veszélyeztető helyzetekben az építésügyi hatóságoknak intézkedési kötelezettségük áll fenn (1964. évi III. törvény 37. §). A O. tér 3. szám alatti társasház műemléki védettségű. A felperes 1993. február 25-én kelt határozattal a társasház földszinti részében étterem és kiszolgáló helyiségek kialakítására építési engedélyt kapott, amelyet az elsőfokú építésügyi hatóság 1993. április 2-án jogerősített. A felperes 1993 márciusában az építési munkákat megkezdte. Az elsőfokú bíróság 1993. április 30-án az építési munkákat leállította, majd az alperes 1993. június 28án kelt határozatával a felperes építési engedély kérelmét elutasította, és az építkezést leállító határozatot helybenhagyta.