Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

111 I. Anyagi jogi kérdések építésére voltak jogosultak, a határozatban engedélyezett tervdokumentáció által meghatározott mértékben. Mindezek alapján az ügy elbírálása szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy az eredeti építési dokumentációban az A-A metszet milyen tartalmú volt, mire vonatkozott, volt-e eltérés a felperes által csatolt másolat és az eredeti metszet között. Miután az építtetők az engedélyezett terepalakítástól is eltértek, ezért újabb fenn­maradási engedélyezési eljárást kellett lefolytatni, melynek során az eltérően épített támfalra újabb fennmaradási engedélyt kellett kérni, amelyhez újabb tervdokumen­tációt kellett benyújtani. Az építtetők által benyújtott tervdokumentációt az alperes határozatával az engedélyezett és a megvalósult állapot feltüntetésének hiánya, és emiatt a két állapot közti különbség megállapíthatatlansága miatt helyesen találta hiányosnak, ezért az első fokú határozat megsemmisítése mellett új eljárás lefolyta­tását rendelte el a megvalósított támfal magasságának és az eltérésnek a tisztázására. Az elsőfokú építésügyi hatóság több ízben felhívta az építtetőket hiánypótlásra, megjelölve a konkrét hiányosságot és a felhívás alapjául szolgáló pontos jogszabályi rendelkezést is, ezért a felperes a felülvizsgálati kérelmében minden alap nélkül sérelmezte az Ae. 2. § (4) és (6) bekezdésében szabályozott alapelvek megsértését. Az építésügyi hatóság a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a kifogásolt alap­elveket az eljárása során nem sértette meg, a bírósági ítélet pedig alkalmazásának hiányában nem sérthette meg a felhívott Ae. rendelkezést, hiszen eljárása során a Pp.-t alkalmazta. Az elsőfokú bíróság a tervdokumentáció kötelező tartalmára vonatkozóan - az R/l. 8. §-a és 11. § (2) bekezdésének megsértése nélkül - jogszerű megállapítást tett és helytállóan rögzítette a beadott tervlap hiányosságát, a fennmaradási tervdoku­mentáció hiányos voltát a megvalósult és az engedélyezett állapot adatai feltünte­tésének hiánya miatt. A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy az engedélyezett és megvalósult állapot felmérési adatait nem kell együtt szerepeltetni a fennmara­dási engedély tervdokumentációjában. A felperes állítása alátámasztásaként az R/l. 8. §-ára hivatkozott, azonban ez a rendelkezés a jogerős építési engedélytől való el­térésre irányuló kérelem esetére írja elő az eltérés feltüntetését. Az építtetők nem a jogerős építési engedélytől való eltérésre kértek engedélyt, hanem a fennmaradásra, ezért ez a rendelkezés az esetükre nem vonatkozik. Az építtetők az eltérés előzetes engedélyeztetése nélkül tértek el a jogerős fenn­maradási engedélytől, ezért esetükre a fennmaradási engedélyezési tervdokumen­tációra vonatkozó R/l. 11. § (l)-(2) bekezdését kellett alkalmazni. Az R/l. 11. § (2) bekezdése egyértelműen előírta az eltérés megállapíthatóságához a jelenlegi álla­pot és az engedélyezett állapot ábrázolását. Ennek hiányában az eltérés mértéke nem állapítható meg, a fennmaradási engedélykérelem nem bírálható el. Hiányos tervdo­kumentáció esetén a fennmaradási engedélykérelmet el kell utasítani. A felperes a 2002. október 24-én benyújtott tervlap hiányosságát nem vitatta, csu­pán annak tartalmi követelményét tette vitássá arra való hivatkozással, hogy az R/l. 11. § (2) bekezdése nem alkalmazható, a kétféle állapotot a tervlapon feltüntetni nem kell. A felperes álláspontja a fentiek alapján téves, ezért jogszerűen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes törvényes határozatot hozott a fennmaradási engedélykérelem elutasításakor, mert a benyújtott hiányos tervlappal a tervdoku-

Next

/
Oldalképek
Tartalom