Vida Mária (szerk.): Az építésügyi hatósági eljárások (Budapest, 2008)

111 I. Anyagi jogi kérdések építésére voltak jogosultak, a határozatban engedélyezett tervdokumentáció által meghatározott mértékben. Mindezek alapján az ügy elbírálása szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy az eredeti építési dokumentációban az A-A metszet milyen tartalmú volt, mire vonatkozott, volt-e eltérés a felperes által csatolt másolat és az eredeti metszet között. Miután az építtetők az engedélyezett terepalakítástól is eltértek, ezért újabb fennmaradási engedélyezési eljárást kellett lefolytatni, melynek során az eltérően épített támfalra újabb fennmaradási engedélyt kellett kérni, amelyhez újabb tervdokumentációt kellett benyújtani. Az építtetők által benyújtott tervdokumentációt az alperes határozatával az engedélyezett és a megvalósult állapot feltüntetésének hiánya, és emiatt a két állapot közti különbség megállapíthatatlansága miatt helyesen találta hiányosnak, ezért az első fokú határozat megsemmisítése mellett új eljárás lefolytatását rendelte el a megvalósított támfal magasságának és az eltérésnek a tisztázására. Az elsőfokú építésügyi hatóság több ízben felhívta az építtetőket hiánypótlásra, megjelölve a konkrét hiányosságot és a felhívás alapjául szolgáló pontos jogszabályi rendelkezést is, ezért a felperes a felülvizsgálati kérelmében minden alap nélkül sérelmezte az Ae. 2. § (4) és (6) bekezdésében szabályozott alapelvek megsértését. Az építésügyi hatóság a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a kifogásolt alapelveket az eljárása során nem sértette meg, a bírósági ítélet pedig alkalmazásának hiányában nem sérthette meg a felhívott Ae. rendelkezést, hiszen eljárása során a Pp.-t alkalmazta. Az elsőfokú bíróság a tervdokumentáció kötelező tartalmára vonatkozóan - az R/l. 8. §-a és 11. § (2) bekezdésének megsértése nélkül - jogszerű megállapítást tett és helytállóan rögzítette a beadott tervlap hiányosságát, a fennmaradási tervdokumentáció hiányos voltát a megvalósult és az engedélyezett állapot adatai feltüntetésének hiánya miatt. A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy az engedélyezett és megvalósult állapot felmérési adatait nem kell együtt szerepeltetni a fennmaradási engedély tervdokumentációjában. A felperes állítása alátámasztásaként az R/l. 8. §-ára hivatkozott, azonban ez a rendelkezés a jogerős építési engedélytől való eltérésre irányuló kérelem esetére írja elő az eltérés feltüntetését. Az építtetők nem a jogerős építési engedélytől való eltérésre kértek engedélyt, hanem a fennmaradásra, ezért ez a rendelkezés az esetükre nem vonatkozik. Az építtetők az eltérés előzetes engedélyeztetése nélkül tértek el a jogerős fennmaradási engedélytől, ezért esetükre a fennmaradási engedélyezési tervdokumentációra vonatkozó R/l. 11. § (l)-(2) bekezdését kellett alkalmazni. Az R/l. 11. § (2) bekezdése egyértelműen előírta az eltérés megállapíthatóságához a jelenlegi állapot és az engedélyezett állapot ábrázolását. Ennek hiányában az eltérés mértéke nem állapítható meg, a fennmaradási engedélykérelem nem bírálható el. Hiányos tervdokumentáció esetén a fennmaradási engedélykérelmet el kell utasítani. A felperes a 2002. október 24-én benyújtott tervlap hiányosságát nem vitatta, csupán annak tartalmi követelményét tette vitássá arra való hivatkozással, hogy az R/l. 11. § (2) bekezdése nem alkalmazható, a kétféle állapotot a tervlapon feltüntetni nem kell. A felperes álláspontja a fentiek alapján téves, ezért jogszerűen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes törvényes határozatot hozott a fennmaradási engedélykérelem elutasításakor, mert a benyújtott hiányos tervlappal a tervdoku-