Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

96 alatt kelt földmívelés-, ipar-, kereskedelem- és igazságügyi rendelet meghatározza a kereskedelmi cégjegyzékek vezetésének módozatait. Minthogy sem a K. T., sem pedig az idézett rendelet nem ad alapot arra, hogy az igazgatósági tagoknak mint kereskedelmi meghatalmazottaknak adományozott cím a cégjegyzékbe bejegyeztessék, helyesen utasította el az elsőbíróság az erre irányuló bejegyzési kérelmeket. Nem helyt álló a felfolyamodásban foglalt az a panasz, hogy az elsőbíróság azon az alapon utasította el a bejegyzési kérelmeket, mivel az alapszabályok nem ismernek ilyen címeket, mert az elutasítás jogi indoka az volt, hogy az alapszabály 62. §-a nem nyújt alapot az ilyen címek bejegyzésére. Közömbös tehát, hogy az alapszabályok szerint jogosítva van-e az igazgatóság az egyes igazgatósági tagjait különböző címekkel felruházni, mert az ilyen címek adomanvozása csak akkor képezhetné a bejegyzés tárgyát, ha ahhoz különleges, a többi igazgatósági tagoktól eltérő képviseleti és cégjegyzési jog fűződnék. Minthogy az alapszabályok 62. §-a mindegyik igazgatósági tagot ugyanolyan joggal ruháztza fel képviseleti és cégjegyzési jogosultsággal, ennélfova az elsőbíróság végzését a kir. ítélőtábla ezekkel az indokokkal kiegészítve helybenhagyta. (Bpesti tábla P. VI. 945/1943.) Igazgatóság felvilágosításadási kötelessége. A közgyűlési határozat megtámadásának joga magában foglalja a részvényesnek azt a jogát is, hogy az igazgatóságtól követelje, hogy a zárószámadások kifogásolt tételei helyességének megbírálásához szükséges felvilágosítást neki a közgyűlésen, vagy a perben megadja. A társaság lényeges érdekeit nem sértő ily felvilágosításhoz való jogától őt a közgyűlés többsége sem foszthatja meg. (Kúria P. IV. 333/1943.) Gyártelepek eladása nem közgyűlési jogkör. A gyártelepnek elidegenítése nem tartozik azok közé a jogügyietek közé, amelyek felett a K. T. 179. §-a értelmében csak a részvénytársaság közgyűlése határozhat; nem tartozik főképen azért, mert ez az elidegenítés a részvénytársaság feloszlását önmagában véve már azért sem jelenthette, mivel az adásvételi szerződés hiánytalan teljesedésébe menése esetén maga a részvénytársaság to^ vábbra is fennmaradt volna és csakis a részvényesek személyében következett volna be változás. Azt pedig, hogv a peres adásvétel megkötését az alapszabályok utalnák a közgyűlés kizárólagos jogkörébe, a peresfelek fel sem hozták. Ezeknél fogva az összes részvények tulajdonosa a kérdéses adásvételi szerződést az igazgatóság felhatalmazása alapján a részvénytársaság nevében és képviseletében is érvényesen megköthette. (Kúria P. IV. 4928/1940.)