Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

95 S. Sándor a T. Bank s Váltóüzlet Részvénytársaságnak részvényese és igazgatósági tagja. Az 1939. április 27-én és 1939. május 19-én tartott rendkívüli közgyűléseken elhatározott alapszabálymódosítások megszüntették S. Sándornak azt a jogát, hogv a részvénytársaság cégét egymaga jegyezheti és módosították azokat a szabályokat, amelyeknek alapján S. Sándort az igazgatóságban és a közgyűlésen való elnöklés joga megillette. A másodbíróságnak az a végzése tehát, amely ezeknek az alapszabálymódosításoknak bejegyzését rendeli el, sérti S. Sándor jogát vagy jogi érdekét és ezért őt a felfolvamodás joga a másodbíróság végzésének megváltoztató része ellen a 68300/1914. I. M. számii rendelet 24. §. 1. pontja és a 26. § utolsó előtti bekezdése értelmében megilleti. Az alapszabályok 7. §-a értelmében ha az igazgatóság saját kebeléből igazgatósági elnököt nem választott, úgy az igazgatósági tagjait, eltérő igazgatósági határozat hiányában, a közgyűlésen való elnöklés tisztsége abban a sorrendben illeti meg, amelyben neveik a cégjegyzékbe bevezették? ha egy igazgatósági tag sincs jelen, az elnökség tisztje azt a részvényest illeti, akit a jelerievők közfeikiáltással elnökké választanak. Minthogy S. Sándor az 1939. április 27-i közgyűlésen jelen volt és, mert első helyen bejegyzett igazgatósági tag, azon elnökölt is s azután sem távozott, hogy a részvényesek kellő igazolásának hiányát megállapítva a közgyűlést berekesztette, az elnöklés joga a másodhelyen bejegyzett igazgatósági tagra, F. Pálra át nem szállott és mert két igazgatósági tag is jelen volt, elnök választásának sem volt helye az idézett alapszabályszakasz rendelkezései szerint. A fellebbezési bíróságnak ezzel ellenkező döntést tehát téves. (Kúria P. IV. 1334/1940.) A K. T. 182. §-ához. Képviseletre együttesen jogosult igazgatósági tagok szóbeli akaratkijelentése. A irányadó tényállás szerint a vitatott megállapodás az alperesi részvénytársaság képviseletére jogosított három egyén akaratmegegyezésével létesült. Nincs olyan jogszabály, hogy a részvénytársaság képviseletére együttesen jogosult személyek szóbeli akaratkijelentése csak akkor hatályos, ha az együttes jelenlétükben és időbelileg egybeeső nyilatkozattal történik, ennélfogva az alperes képviseletére jogosított három egyénnek akaratnyilvánítása enélkül is kötelezi az alperest. (Kúria P. II. 4698/1939.) Igazgatósági tagok címeinek bejegyzése. A K. T. részletesen felsorolja mindazokat az adatokat, amelyek a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetés végett a kir. törvényszéknek bejelentendők. Az 1875. évi december 1-én 26.922 szám