Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

94 Alaptőkeleszállítás kezdő hatálya. Az alaptőkeleszáilításhoz a Kt. 209. §-a rendelkezése szerint közgyűlési határozat és az illetékes törvényszék engedélye szükséges. Az 1938. évi augusztus hó 27. napján tartott közgyűlés, amint a közgyűlési jegyzőkönyvből megállapítható, az alaptőkeleszállítást visszamenőleg 1936. december 31-ki hatállyal határozta el. Ennek pedig helye nem lehet, mert az alaptőkeleszállítás hatálya csak a leszállításra vonatkozó határozatnak, illetve alapszabálymódosításnak a kereskedelmi cégjegyzékbe való bevezetésével és közzé tételével kezdődik, amint ez a Kt. 181. §-a rendelkezéséből kétségtelenül következik. Az alaptőkeleszállítás hatálya tehát ettől eltérően korábbi időpontra nem tehető. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 7252/1939/84. — Budapesti törvényszék mint cégbíróság Cg. 1577 sz.) Alapitőkeleszállítás cégjegyzékbe bevezetendő. Alap tőkeleszállítás felszámolás alatt. Az alap tőkeleszállítás hatálya csak a leszállításra vonatkozó határozatoknak a kereskedelmi cégjegyzékbe való bevezetésével és közzétételével kezdődik. A K. T. 181. § 1. bekezdése szerint pedig ily bevezetés megtörténte előtt ezek a határozatok joghatállyal nem bírnak. Az 1940. augusztus 25-én tartott közgyűlés újból elhatározott alaptőkeleszállításnak tehát visszaható ereje nincs. E közgyűlési határozatot az elsőbírósáo- az állandó bírói gyakorlatnak megfelelően helyesen semmisítette meg azon okból, hogy a felszámolás alatt az alaptőke le nem szállítható. Ugyanis már a felszámolás kimondásával a társaság feloszlásának folyamata kezdődik és az alaptőke leszállítása tárgyában csak addig lehet határozni, amíg a társaság feloszlása tekintetében a közgyűlés nem határozott. A részvénytársaság felszámolását a cégbíróság az 1939. november 30-án hozott végzésével bejegyezte, az 1940. augusztus 25-én megtartott közgyűlésen elhatározott alaptőkeleszállítás tehát már nem engedélyezhető. A részvénytársaság felszámolásának a cégjegyzékbe történt bevezetése után az alaptőke megállapítása a felfolyamodó által felhívott 1938. évi XX. tc. — egyszeri beruházási hozzájárulásról szóló törvény — intézkedéseire tekintettel sem történhetik meg e köztartozás mérve szerint csökkentett öszszegben, hanem az alaptőkének a felszámolás bejegyzésekor beljegyezve levő összegével kell szerepelnie a mérlegben, illetve a vagyoni kimutatásban. A beruházási hozzájárulás összege ugyanis a felszámolás során csak mint előnyös tétel nyerhet elsősorban kielégítést. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 8038/1940/91.) Igazgatósági tag jogát sértő alapszabálymódosítás. Jogtalan elnöklés a közgyűlésen. A Kúria S. Sándor felfolvamodása folytán a másodbíróság végzésének megváltoztató részét megváltoztatja és az elsőbíróság végzésének idevonatkozó részét hagyja helyben.