Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

93 vénybe, törvényes rendeletekbe, illetve az alapszabályokba nem ütköznek-e. Minthogy a 700—1942. M. E. számú rendelet szerint csak az a részvényes gyakorolhatja részvényesi jogát, aki a rendeletben írt bejelentési kötelezettségnek eleget tett s ezt a körülményt igazolja, a közgyűlés határozatképességének megállapításához a bíróságnak nemcsak joga, de felügyeleti és ellenőrzési jogánál fogva kötelessége azt is vizsgálni, hogy ily esetben a közgyűlésen jelenlévő részvényes, aki ott részvényesi jogát kívánja gyakorolni, a bejelentési kötelezettség szempontjából olyan részvényesnek tekinthető-e, aki részvényesi jogot gyakorolhat, vagy sem. Tekintettel arra, hogy az 1942. évi június hó 9. napján tartott rendes közgyűlésen megjelent részvényesek az iratokból mcgáliapíthatóan nem igazolták azt, hogy bejelentési kötelezettségüknek eleget tettek, a fentidézett rendeletre tekintettel helyesen semmisítette meg az elsőbíróság a közgyűlésen hozott összes határozatot. (Budapesti tábla P. VI. 8905/1942.) Közgyűlési jegyzőkönyv meg nem tartott közgyűlésről. A K. T. 176. §-a értelmében mindazon jogokat, melyek a részvényeseket a társaság ügyeiben illetik, a részvényesek összessége a közgyűlésen gyakorolja. Minthogy pedig a közgyűlést valójában nem tartották meg, arról csak jegyzőkönyv készült, a törvény kötelező rendelkezését sértő ilyen közgyűlési határozat megtámadására — az általános szabálytól eltérően — a részvényét a közgyűlési határozat meghozatala utáni időben megszerzett olyan részvényest is jogosítottnak kell tekinteni, aki az előző részvényesnek nem általános jogutóda, miként ezt a m. kir. Kúria P. IV. 7590/ 1928. számú ítéletében már egy ízben kimondotta. (Kúria P. IV. 1864/1942.) A K. T. 181. §-ához. Alapszabálymódosító közgyűlési határozat joghatályának kezdete. A Kt. 181. §-a értelmében azon közgyűlési határozatok, melyek alapszabálymódosítást tartalmaznak, a cégjegyzékbe történt bevezetés előtt joghatállyal nem bírnak. Az alaptőkeleszállítással kapcsolatban az 1938. augusztus hó 2. napján tartott rendkívüli közgyűlésen elhatározott alapszabálymódosítást a bíróság 1940. június hó 26. napján kelt 121. sorsz. végzésével rendelte bejegyeztetni, a társaság 1938. és 1939. évi mérlegében azonban az alaptőke már a leszállított összegben szerepel, miért is a mérleg megállapítására vonatkozó, valamint az azzal összefüggő közgyűlési határozatokat, mint törvénybe ütközőket, meg kellett semmisíteni. (Budapesti törvényszék mint cégbíróság Cg. 12.108/122/1940 — Budapesti ítélőtábla P. VI. 8738/1940/124.)