Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

89 lan fenntartása a részvénytársaság életének későbbi fejezeteben is jelentős volna a részvényesekre és ezért annak közgyűlési határozattal való mócTosíthatása kizártnak volna tekinthető. Az 1916. november 27-iki rendkívüli közgyűlés az eredeti cégszöveget módosította és azóta ez a részvénytársaságnak bejegyzett cégszövege. Ezen a rend kívüli közgyűlésen a W., a G. és a T. családoknak, valamint a most felfolyamodással élő N. családnak tagjai is jelen voltak, a cégszövegnuódosítást megszavazták és az ellen 1941. április hó 18-án beadott, most elbírálás alatt álló íelfolyamodás beadásáig még közvetve sem szólalt fel senki. Mindezekből kétségtelen, hogy az alapítási tervezetbe felvett eerdeti cégszöveg nem vonatkozott a szerződésnek olyan lényeges részére, mely mint a részvényesek jogait érintő, közgyűlési határozattal módosítható később sem lenne. Ezek szerint az 1916. november 27-iki rendkívüli közgyűlésen történt cégszövegváltoztatás sem sérti a K. T. 179. §. utolsó bekezdésének rendelkezését, így még kevésbbé lehet arról szó, hogy az 1940. október 3-iki közgyűlés által elhatározott cégszövegmódosítás ilyennek minősülhetne. (Kúria Pk. IV. 3667/1941.) A K. T. 180. §-ához. Alaki okból megtámadás határideje. Az alaki megtámadás keresetileg a közgyűlési jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszéknél történt bemutatásától számított 15 nap alatt érvényesítendő, ellenkezőleg az ezen az alapon megszűnt. Az a kérdés, hogy a keresetet az említett 15 napon belül adták-e be, az állandó bírói gyakorlat értelmében hivatalból vizsgálandó. Az elsőbíróság — ezt a támadást tévesen anyagi okból történtnek minősítve — nem állapított meg ebben az irányban tényállást. De hiányzik ez a fellebbezési bíróság végítéletéből is. A m. kir. Kúria ezért a felperest arra utasítota, hogy hiteles alakban igazolja, melyik napon nyújtotta be az alperes a szóbanforgó közgyűlés jegyzőkönyvét a cégbírósághoz. A 20. sorszámú kérvénv mellett bemutatott X, jelű hiteles másolat tanúsága szerint ez a bemutatás az illetékes budapesti kir. törvényszék főlajstromiro* dájában 1939. június 9-én történt, a cégbíróság iktatójába pedig csak június 14-én érkezett a beadvány. Az 1939. június 24-én beadott felperesi kereset tehát a közgyűlési jegyzőkönyvnek a folajstromirodába érkeztétől számítva is 15 jiapon belül történt, eszerint a felperes kellő időben támadta a közgyűlés szóbanforgő határozatait alaki okból. (Kúria P. 4577/1940.) Részvényesi minőség vizsgálata megtámadásnál. Anyagi megtámadási ok. A K. T. 174. §-a minden egyes részvényesnek megadja azt a jogot, hogy a közgyűlés határozatát, ha a törvénnyel vagy az