Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

90 alapszabályokkal ellenkezik, — megtámadhassa. Az állandó bírói gyakorlat értelmében pedig a felperesnek a per egész folyama alatt, sőt kivételes eseteken kívül általában már a megtámadott közgyűlési határozat hozatalának időpontjától kezdve részvényesnek kell lennie és a felperesnek részvényesi minőségét a bíróság hivatalból vizsgálja. Az I. bíróság tehát helyesen járt el akkor, amikor a részvényesi minőségüket egyedül az 1941. március 29-í közgyűlési jegyzőkönyv tartalmával igazolni kívánó felperesek keresetlevelét azzal adta vissza hiánypótlás végett, hogy részvényesi minőségüket megfelelő módon bizonyítsák és mert felperesek az I. bíró által kitűzött határidőn belül részvényesi minőségüket a kir. törvényszéknél letett alperesi részvényekkel igazolták, az I. bírósággal egyezően jogszabálysértés nélkül tekintette a fellebbezési bíróság a keresetlevelet eredetileg helyesen beadottnak. A felperesek nem alakszerűségek miatt támadják az 1941. március 29-i rendes közgyűlés négy határozatát, hanem azért, mert szavazategyenlőség miatt nem jött létre az anyagi jog értelmében közgyűlési határozat, a közgyűlés elnökének ezzel ellicnkező megállapítása téves. Ez a megtámadás tehát — mint anyagi okból történt — a K. T. 174. §. 2. bekezdésében előírt 15 napon túl is, a rendes elévülési időn belül bármikor érvényesíthető és így közömbös az az alaki okból való támadás esetében hivatalból vizsgálandó kérdés, amire vonatkozó tényállás a fellebbezési bíróság ítéletében nincsen, hogy a felperesek keresetüket a közgyűlési jegyzőkönyvnek a cégbírósághoz történt bemutatásától számított 15 nap alatt adták-e be. (Kúria P. IV. 1864/1942.) Közgyűlési jegyzőkönyv kellékei. Részvényesek felsorolása. Részvényes összeférhetetlensége. A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság végítéletét megváltoztatja, az alperes részvénytársaságnak 1938. március 24-én tartott rendes közgyűlésén hozott határozatait, amelyekkel a közgyűlés az 1937. évi zárószámadásokat megállapította, a nyereség hovafordításáról rendelkezett, az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentését elfogadta, e bizottságok tagjainak a felmentvényt megadta, megsemmisíti. Indokok: A K. T. 180. §-a értelmében a részvénytársaság közgyűléséről jegyzőkönyv vezetendő, melvbe a jelenlevő részvényesek nevei és az általuk képviselt részvények száma felveendő. A törvénynek ebből a rendelkezéséből következik, hogy magának a jegyzőkönyvnek kell feltüntetni azt, hogy a közgyűlésen és a közgyűlési határozat hozatalában akár személyesen, akár meghatalmazottak által kik vettek részt és hány részvény után gyakorolták szavazati jogukat. A közgyűlési határozatok érvényességének feltételéül szolgáló ennek a kelléknek megléte tekintetében tehát a K. T. 180. §-ának alkalmazásában kifejlődött bírói gvakorlat (Kúria 608. v/1898, 615. v/1905, P. IV. 549/1925., P. IV. 2158/1927., P. IV. 276/1929. P. IV. 2207/1931, P. IV. 5480/1931. és P. IV 5407/