Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
84 A K. T. 178. §-ához. Közgyűlés összehívása a törvényszék áltál. A 68.300/1914. I. M. számú rendelet 26. §-ának az a rendelkezése, hogy nincs helye felfolyamodásnak az eljárást befejező az ellen a végzés ellen, amellyel a bíróság a K. T. 178. §-a esetében a közgyűlés összehívását rendelte el, akkor is irányadó, ha az öszszehívást a másodbíróság megváltoztató végzéssel rendelte el. (Kúria Pk. IV. 1161/1943.) A K. T. 179. §-ához. Közgyűlési jegyzőkönyv hiánya a mérlegmegállapítás tekintetében. A K. T. 179. §. 2. pontja szerint kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a számadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása, vagyis magából a közgyűlési jegyzőkönyvből kell kitűnni annak, hogy a közgyűlés a számadásokat megvizsgálta, a mérleget nyereséggel, vagy veszteséggel megállapítja s nyereség esetén annak felosztása tekintetében mikép határoz. A bemutatott közgyűlési jegyzőkönyvből ezek a határozatok azonban hiányoznak, miért is a határozatokat meg kellett semmisíteni. ( Budapesti törvényszék mint cégbíróság 41.391/1942.) Tervezetből átvett alapszabályi rendelkezés módosítása. A K. T. 179. §. 2. bekezdése ama rendelkezésének, hogy azokat az intézkedéseket, melyek az alapszabályokba a tervezetből vétettek át, a K. T.-ben kijelölt eseteken kívül közgyűlési határozattal sem lehet módosítani, — az a jogi jelentősége, hogy a tervezetben foglaltak a rész vény aláíróval szemben szerződéses kikötés jellegével bírnak, miért is az aláíró és jogutódai kötelezettségének alapfeltétele a tervezetben foglaltaknak megtartása. Ebből viszont következik, hogy a tervezettől eltérő megállapodásokat semmiféle közgyűlés, így az alakuló közgyűlés sem veheti fel az alapszabályokba. A K. T. 179. §. 2. bekezdésének ez a rendelkezése parancsoló. Az a körülmény, hogy az állandó bírói gyakorlat egyetlen kivételül azt az esetet állapította meg, amikor a módosításhoz minden részvényes hozzájárul, nem teszi ezt a rendelkezést olybá, melytől eltérésnek helye lenne, mert ez az állandó bírói gyakorlat is csak azon alapszik, hogy ennek a kivételnek esetében a jog által védendő érdek hiányzik. Az a közgyűlési határozat, mely a törvény kötelező rendelkezését sértő alapszabályrendelkezést létesít, tartalmilag sérti a törvény kötelező rendelkezéseit. Az ilyen közgyűlési határozat pedig akkor is semmis, ha azt senki sem támadta és támadja meg. Az alakuló közgyűlésnek