Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

81 Közgyűlésösszehívás szabályszerűsége. Az iratokhoz csatolt eredeti közgyűlési jegyzőkönyvnek a részvényesek megjelenését megállapító részébői, valamint a felterjesztett eredeti alapszabályok vonatkozó rendelkezéseiből megállapítható, hogy a megtámadott végzésben említett közgyűlésen az összes részvényesek jelen voltak és az is kitűnik a jegyzőkönyvből, hogy a megsemmisített határozatokat a részvényesek egyhangúlag hozták, akik a közgyűlési meghívó egy példányát is a i'elfolyamodáshoz csatolt eredeti meghívó tanúsága szerint, a közgyűlést megelőzően 1940. évi április hó 23-án személyesen kézhez is vették. Ékkép a közgyűlést az állandó bírói gyakorlat értelmében hirdetményre való tekintett nélkül is szabályszerűen összehívottnak és határozatképesnek kell tekinteni. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 8414/1940/82.) Határozatképtelenség esetére újabb közgyűlési határnap egyidejű kitűzése. Az állandó bírói gyakorlat ugyan tiltja valamely közgyűlésnek oly módon való összehívását, hogy a meghívó arra az esetre, ha az összehívott közgyűlés határozatképtelen lenne, az ennek helyében megtartandó újabb közgyűlés időpontját egyidejűleg közli, azonban az ily összehívást az előző határnap tekintetében érvényesnek tekinti és csak a második határnapra szóló meghívást minősíti semmisnek. Ekkép az első határnapra összehívott közgyűlés határozatai nem semmisíthetők meg szabálytalan öszszehívás címén, hanem amennyiben a hozott határozatok egyébként helytállóak, azok tudomásul veendők a cégbíróság részéről. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 3045/1941.) Határozatképtelenség miatt meg nem tarthatott közgyűlés után újabb közgyűlés kitűzése. A határozatképtelenség miatt meg nem tarthatott közgyűlés után az újabb közgyűlést ugyanolyan módon kell összehívni, mint amilyen módot az alapszabályok a közgyűlés összehívására megállapítanak. Az alapszabályok 9. § ának rendelkezése szerint pedig a közgyűlés összehívása közzététellel történik, tehát az újabb közgyűlést is a „Budapesti Közlöny"-ben a közgyűlés napját legalább 14 nappal megelőzően való közzététellel kell összehívni. (Budapesti tábla P. VI. 2232/1942.) Meghívóban ki nem tett tárgyról határozás. Csak a fellebbezési eljárásban — több, mint másfél évvel a keresetindítás után — érvényesíti a felperes azt az alaki támadási okot, hogy a meghívó csak az igazgatósági tagok szolgálati illetményeire kiterjedő határozatot tűzte napirendre, ámde az igazgatósági és végrehajtóbizottsági járandóságok utáni adómegtéríG