Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

82 tés nem ilyen természetű járandóság, erről tehát a közgyűlés —, mint a meghívóban ki nem tett tárgy felett, —- K. T. 177. §.-a értelmében érvényes határozatot nem hozhatott. Ezt az utóbbi támadást tehát a felperes már kétségtelenül a K. T. 174. §-ában megszabott 15. napon túl terjesztette elő. A fellebbezési bíróságnak az a döntése tehát, mellyel ennek az utóbbi támadásnak mégis helytadott, a K. T. 174. §-át sérti. (Kúria P. I>. 2807/1940.) Közgyűlés megtartására halasztást a cégbíróság nem adhat. Az 1922. évi XVII. tc. 21. §. második bekezdése felhatalmazta a keerskedelmi minisztert, hogy a részvénytársaságok és szövetkezetek közgyűlésének megtartására, ha a közgyűlésnek az alapszabályokban előírt határidőben való megtartását elháríthatatlan akadály gátolja, a szükséghez képest esetleg ismételten is megfelelő határozatlan időtartamra halasztást engedélyezhet. Az évi rendes közgyűlés megtartására vonatkozó halasztásnak megadása nem taratozik tehát a cégbíróság hatáskörébe*, (Kúria Pk. IV. 5878/1943.) Indítványtétel joga a közgyűlésen. Az indítványtétel jogát az alapszabályok bizonyos alakiságokhoz, feltételekhez köthetik ugyan, az ilyen megszorítások azonban nem terjedhetnek annyira, hogy azok az indítványtételi jog gyakorlását már illuzóriussá tegyék. Abból, hogy az alperes alapszabályai az indítványtétel jogáról egyáltalában nem intézkednek, nem az következik, hogy a részvényest az ilyen jog meg sem illetné, ellenkezőleg az, hogy a részvényes evvel a törvényadta jogával minden különös megszorítás nélkül élhet. Indítványnak a tárgysorozatba fel nem vétele csak akkor vezethet a közgyűlés határozatainak anyagi sérelem miatt való megsemmisítésére, ha a benyújtott, de napirendre nem tűzött indítvány olyan természetű volt, amely a közgyűlésen hozott határozatokra kihatással, befolyással lehetett volna. (Kúria P. IV. 1785/ 1938.) Közgyűlésen elmulasztott felvilágosításkérés nem pótolható a perben. A részvényesnek joga van a társaságtól azt követelni, hogy a mérleg kifogásolt tételei helyességének megbírálásához szükséges felvilágosítást a közgyűlésen és ha ott megtagadták, a perben neki megadják, amely jogától még többségi határozattal sem üthető el. A közgyűlési határozatot megtámadó részvényes azonban a közgyűlésen nem kért felvilágosítást arra, hogy az új gépek értékét hol és miként leltározták és így ebben a perben sem követelhet ide vonatkozó felvilágosítást azon a címen, hogy azt a közgyűlésen megtagadták. Olyan kérdésben pedig, amelyben a felperes a