Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

73 elegendő ahhoz, hogy pusztán ezen az alapon a közgyűlés határozatai megsemmisíttessenek, mivel a részvényeknek ilyen ú. n. álrészvényeseiknek való átadása és azoknak a közgyűlésen részvényesi minőségijen történt szerepeltetése csak akkor szolgálhat alapul a közgyűlési határozat megsemmisítésére, ha a részvények ilyen átruházása valamely visszaélés keresztülvitele vagy valamelv jognak kijátszása céljából történt (P. H. T. 333. sz.) (Kúria K ÍV * 5255/1938.) Álrészvényesek a közgyűlésen. Amiatt, hogy a határozat hozatalánál állítólag jogosulatlan egyének (álrészvényesek) is szavazati jogot gyakoroltak, a hozott határozatok csak annyiban támadhatók meg, amennyiben a jogosulatlan szavazatok számuknál fogva az eredményt befolyásolják. (Kúria P. VII. 1451/1943.) Közgyűlési részvényesi jogok gyakorlására meghatalmazás. A panaszos tagadja ugyan, hogy a közgyűlésen megjelent képviselők képviseltjeiktől meghatalmazást kaptak volna a részvényesi jogok gyakorlására, abból a ténvkörülményből azonban, hogy az érdekelt képviseletek a közgyűlés határozatát a meghatalmazás hiánya miatt meg nem támadták, a meghatalmazás megtörténtére kell okszerűen következtetni; ezzel szemben tehát a panaszosnak állott érdekében az ellenkezőt bizonyítani, ilyen bizonyítást azonban fel sem ajánlott. (Kúria P. IV. 5255/1938.) Megtámadási jog elvesztése. Az állandó bírói gyakorlatban kifejlődött jogszabály szerint a közgyűlési határozatokat nem támadhatja meg az a részvényes, aki annak hozatalában maga is résztvett és ezzel a részvényessel egy tekintet alá esik az is, aki a megtámadott határozatot hozó vagy későbbi közgyűlésen olyan magatartást tanúsít, amelyből okszerűen arra lehet következtetni, hogy a megtámadott határozattal maga is egyetért. (Kúria P. IV. 883/1941.) KözgyűlésÖsszehíoási jog. Közgyűlés az üzleti év első felében. A bírói gyakorlat megkívánja az alapszabályoknak a törvénnyel és az ezzel kapcsolatban kifejlődött bírói gyakorlattal Összhangban álló, félre nem érthető módon való szabatos szövegezését. Ezért helyes az elsőbíróságnak az alapszabályok 19. ának kiegészítésére vonatkozó döntése. A bírói gyakorlat ugyanis megkívánja, hogy az évi rendes közgyűlés az üzleti év első felében tartassék meg, — a K. T. 178. §-a pedig kifejezetten akként rendelkezik, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívására már az alaptőke egytizedrészét képviselő részvényes is jogosult. Az a körülmény, hogy az alapszabály ezt a jogot csak a részvényesek ré-