Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

74 szére biztosítja, a törvény rendelkezésével szemben kétségtelen megszorítást jelent. — Az elsőbíróság döntése „rabulisztikának"" azért sem iekinthető, mert a törvény kifejezetten részvényes és j.iem részvényesek számára biztosítja a közgyűlés összehívásának jogát. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 8539/1938/42.) Részvényesi jogok a részvényes lefoglalása esetében. A részvények tulajdonosait általában véve megilleti az a jog, hogy a részvényeik alapján — zálogjogi lekötöttségükre tekintet nélkül — részvényesi jogaikat gyakorolhassák és így a végrehajtás során lefoglalt részvények őrzőjének — aki a részvénytársaság igazgatósági tagja és főrészvényese — figyelemmel az alperes' alapszabályok 11. §-ának arra a rendelkezésére, amely szerint a közgyűlésen csak az a részvényes vehet részt, aki részvényeit a közgyűlés tartamára a társaság hivatalos helyiségében 3 nappal a közgyűlési határnap előtt letétbe helyezi, nemcsak módjában állott, de egyenesen az lett volna a kötelessége, hogy a lefoglalt részvényeket az őrző helyéről, a MOKTÁR safejéből hozza át a részvénytársasági pénztárba és ott őriztesse a közgyűlés napjának elteltéig és azokról a részvénytulajdonos részére letéti jegyet és szavazóigazolványt állíttasson ki. (Kúria P. IV. 2025/1941.) A K. T. 177. §-ához. Közgyűlést összehívó igazgatósági ülés. A bírói gyakorlat szerint a r. t. és szövetkezet közgyűlésének összehívása az egyes igazgatósági tagok által nem eszközölhető, hanem arra az igazgatóság mint testület jogosult olykép, hogy a közgyűlés összehívását szabályszerűen megtartott igazgatósági ülésen elhatározta. A fent előadottak szerint nem nyert kellő módon igazolást az, hogy H. K. igazgatósági tagot a szóbanforgó igazgatósági ülésre meghívták, s minthogy ennek hiányában az igazgatósági ülés szabálytalanul volt összehíva és érvényes határozatot nem hozhatott, ennek következtében a közgyűlés összehívása is szabálytalanul történt, s így annak összes határozatai semmisek. A most előadottakon kívül semmisnek kell tekinteni a szóbanforgó közgyűlés összes határozatait azért is, mert a közgyűlés összehívását elhatározó igazgatósági ülésen csak két igazgatósági tag volt jelen, holott az alapszabályok 53. §-a szerint az igazgatósági ülés csak három tag jelenlétében hozhat érvényes határozatot. (Budapesti törvényszék mint cégbíróság 100/1939.) Közgyűlési meghívó közzétételének időpontja. Az alapszabályok 11. §-ának rendelkezése szerint a közgyűlés a 25. §-ban megjelölt lapban 14 nappal az ülés napját megelőző-