Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

72 Az 1210/1932. M. E. sz. rendelet 1. §-ának 1. bekezdése szerint a rendelet alapján hozott közgyűlési határozatban az osztalék, valamint a nyereség terhére díjazás, vagy nyereségrészesedés juttatása csak együttesen mellőzhető. Ebben a rendelkezésben, mely az osztalék és a jutalék együttes, és ehhezképest azonos sorsára utai, nyilván az nyer kifejezést, hogy a rendelet alkalmazása esetén az egyik igény sem részesülhet a másik rovására kedvezőt lenebb elbánásban. Az osztalék és jutalék jogi sorsának azonosnak kell lenni. Ennélfogva, ha a közgyűlés az aránylagos csökkentés mértékétői eltér, de nem az osztalék, hanem az igazgatósági jutalék terhére, ez a részvényesre nézve sérelmes nem lehet, tehát a közgyűlési határozat e tekintetben meg: nem támadható. (Kúria P. IV. 576/1941.) Közgyűlés elhalasztása. Határozatképesség. A részvényesek összességi jogaikat a társaság ügyei tekintetében csak a közgyűlésen gyakorolhatják, tehát a szabályszerűen összehívott közgyűlés elhalasztása és az érdemi határozathozatal mellőzése kérdésében is érvényesen csak a közgyűlésen határozhatnak. Ahhoz, hogy a közgyűlés határozatképessége megállapítható legyen, nem elegendő csupán a megfelelő számú részvények letétbe helyezése, hanem az is szükséges, hogy a részvényesek a közgyűlésen annak egész tartama alatt jelen legyenek. (Kúria P. VII. 1451/1943.) Közgyűlésinek jelzett álhatározatot új részvényes is ' megtámadhatja. A K. T. 176. §-a értelmében mindazon jogokat, melyek a részvényeseket a társaság ügyeiben illetik, a részvényesek összessége a közgyűlésen gyakorolja. Ebből következik, hogy meg nem támadás esetében sem érvényes az olyan közgyűlésinek jelzett határozat, melyet nem közgyűlés hoz. A fellebbezési bíróságnak meg nem támadott és ezért irányadó tényállása szerint ezt a közgyűlést valójában nem tartották meg, arról csak jegyzőkönyv készült. A törvény kötelező rendelkezését sértő ilyen közgyűlési határozat megtámadására, — az általános szabálytól eltérően, — a részvényét a közgyűlési határozat meghozatala utáni időben megszerzett olyan részvényest is jogosítottnak kell tekinteni, aki az előző részvényesnek nem általános jogutóda, miként ezt a m. kir. Kúria P. IV. 7590—1928. sz. ítéletében már egyízben kimondotta. — (Kúria P. IV. 1864/1942.) Álrészvényes (Strohman) a közgyűlésen. Részvényeknek harmadik személyek részére avégből való átadása, hogy ezek a közgyűlés határozatképességének biztosítása végett ott mint részvényesek megjelenjenek, önmagában még nem