Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

71 gyűlés csak akkor határozatképes, ha azon a részvényesek valamely legkisebb száma megjelent, azonban az alapszabályok 23. ^ ának abból a rendelkezéséből, hogy a közgyűlés elnökét a közgyűlés maga választja a jelenlevő részvényesek közül, közvetve a közgyűlés határozatképességének feltétele az, hogy a közgyűlésen több részvényes jelenjék meg az alaptőke 50% képviseletében is. Helyes az elsőbíróságnak az az álláspontja is, hogy a részvényes önmagával közgyűlést nem tarthat. Az ítélőtábla ugyanis arra az esetre, amikor a részvénytársaság kibocsátott részvényei a társaság megalakulását követő időben egy részvényes birtokába kerülnek, a P. VI. 11.221/130/2. számú határozatában kimondotta, hogy a részvényeknek egy kézben egyesülése esetén módot kell találni arra. hogy a részvénytársaság működése fenn ne akadjon, amely cél érdekében nem lehet akadálya annak sem, hogy egyedüli részvényes azokat a jogokat, amelyek szabály szerint a közgyűlésen gyakorlandók, az alakszerűségek megtartása mellett akként gyakorolja, hogy a közgyűlésre több megbízottat küld, akik a részvényes nevében együttesen hozzák meg a közgyűlés hatáskörébe tartozó határozatokat. Ezen határozatból is nyilvánvaló, hogv a közgyűlésen több, de legalább két szavazóképes részvénvesnek kell jelen lenni, mert különben közgyűlésről nem lehei szo. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 9876/1940/102.) Részvények őrzőjének kötelességei. A részvények tulajdonosait általában véve megilleti az a jog, hogy részvényeik alapján — zálogjogi lekötöttségükre tekintet nélkül — részvényesi jogaikat gyakorolhassák és így a végrehajtás során lefoglalt részvények őrzőjének — aki a részvénytársaság igazgatósági tagja és főrészvényese, — figyelemmel az alperesi alapszabályok 11. § ának arra a rendelkezésére, amely szerint a közgyűlésen csak az a részvényes vehet részt, aki részvényeit a közgyűlés tartamára, a társaság hivatalos helyiségében 3 nappal a közgyűlési határnap előtt letétbe helyezi, nemcsak módjában állott, de egyenesen az lett volna a kötelessége, hogy a lefoglalt részvényeket az őrzés helyéről, a MOKTÁR safiejéből hozza át a részvénytársasági pénztárba és ott őriztesse a közgyűlés napjának elteltéig és azokról a részvénytulajdonos részére letéti jegyet és szavazóigazolványt állíttasson ki. (Kúria P. IV. 2025/1941.) Osztalék és jutalék mellőzése. Az 1210/1932. M. E. számú rendelet a részvénytársasági közgyűlésnek kétségtelenül kivételes jogot biztosított azzal, hogy a rendelet hatályának ideje alatt a közgyűlést az osztalék és jutalék kifizetésének mellőzésére feljogosította, tehát a közgyűlés e rendelet alapján az osztalék és jutalék kifizetésének nemcsak teljes, hanem részleges mellőzésére is jogosult és etekintetben a közgyűlésre nézve csakis az óvatos üzletvezetés szempontjai lehetnek irányadók.