Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

70 bői folyó részvényesi jogaitól meg nem foszthatja. (Kúria P. IV. 5255/1938.) Alakszerűség megsértése. A kereseti támadás a közgyűlés egybehívásának módját, tehát alakszerűség megsértését panaszolja. Ez a kereseti jog tehát a sérelmes határozatot tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszéknél történt bemutatásától számított 15 napon belül érvényesítendő, ellenkezőleg az ezen az alapon megszűnik. (Kúria P. IV. 4735/1940.) Előző közgyűlési határozat ismerete. Az alperesnek az ennek a pernek tárgyát képező, utóbbi, 1940 május 1-ei közgyűlésén az összrészvények közül 1384 drb nem volt képviselve. Egyáltalán semmi adat sincsen a perben arra, hogy az 1939. május 4-iiki közgyűlésen az egész alaptőke képviselt lett volna, de arra seim, hogy e két közgyűlés közötti időpontban a részvénybirtokosok személyében semmiféle változás sem állott volna be. ezekre vonatkozóan még csak tényállítás sem történt a perben. Az előző közgyűlési határozatot csak azok előtt lehelt ismertnek tekinteni, akik azon a közgyűlésen jelen voltak, vagy magukat azon képviseltették. Azoknak értesültségét ellenben, akik a közgyűléstől távol maradtak, valamint a részvényeiket utóbb megszerzők tudomását nem lehet feltételezni. (Kúria P. IV. 934/1942.) Érdekelt részvényes nem szavazhat. A bírói gyakorlatban elfogadott általános jogszabály az, hogy a részvénytársaság közgyűlésén nem szavazhat az a részvényes, akinek érdeke a közgyűlési határozat tárgyára ellentétes a társaság érdekével és pedig azért, hogy ilyen közgyűlési határozat létrejövetelére ne gyakoroljon befolyást. (Kúria P. IV. 1736/1934. és Pk. IV. 5006/1933/176.) (Kúria P. IV. 5993/1938/18.) Egyedüli részvényes közgyűlést nem tarthat. Részvények egy kézben egyesülése. A határozatképességre nézve, nevezetesen hogy hány részvényesnek kell a közgyűlésen személyesen vagy képviselet útján megjelennie, a törvény nem tartalmaz rendelkezést, kivétel csak az alakuló közgyűlésre nézve van, amely csak akkor határozatképes, ha ezen legalább 7 olyan aláíró van jelen, akik az alaptőkének legalább negyedrészét képviselik (K. T. 155. 1) A közgyűlés határozatképességére tehát az alapszabályok intézkedése az irányadó. A flelfolyamodó részvénytársaság alapszabályainak 20. §-a értelmében a közgyűlés határozatképes, ha azon a részvénytőkének legalább 50°/o-a képviselve van. Az alapszabályok iehát nem állítják fel közvetlenül és kifejezetten azt, hogy a köz-