Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

69 lebonyolítása és keresztülvitele külön a részvényesek elbírálási körébe tartozik. A részvényeseknek a felperesek által vitatott széleskörű ellenőrzési jogkörének' fennforgása nyilvánvalóan a társaság üzleti érdekeinek veszélyeztetése nélkül nem történhetnék meg, már pedig1 akkor a részvényeseknek felperesek által vitatott beavatkozása a társaság üzleti életének létalapját rendíthetné meg, amely körülmény pedig a részvényesek összérdekével ellentétben áll. Különben is a közgyűlésen a részvényesek a maguk összességében gyakorolhatják jogkörüket, viszont a felpereseknek a keit setlevél 5. pontjában foglalt közgyűlési előterjesztését a részvényesek összessége különben is elvetette, tehát a felperesek, mint kisebbségben álló részvényesek ehez alkalmazkodni kötelesek. Különben is a kereskedelmi társaságok helyzetének teljes részletesség melletti ellenőrzése nem tartozik a részvényeseknek a közgyűlésen gyakorolható jogkörébe, hanem a Kt. parancsoló rendelkezése fiolytán e jogkört a felügyelőbizottság végzi (Kt. 194— [95. §.). (Nyíregyházi törvényszék P. 7654/1936.) Ideiglenes részvényutalvány. Részvény elzálogosítása. Az a körülmény, hogy valamely részvénytársaságnak részvényokiratai nincsenek, a tagsági minőséget és az azon alapuló jogok gyakorlatát nem zárja ki, mert a részvénytársasági tagsági jogosultságnak az erről szóló értékpapírnak — a részvényokiratnak — kiállítása neon feltétele; ilyen papir kiállítása törvényi vagy alapszabályi rendelkezés hiányában nem is kötelező, a tagság minden esetre más módon is bizonyítható. Egymagában az a körülmény tehát, hogy a részvényes a közgyűlésen gyakorolható szavazati jogosultsága igazolásául nem végleges részvényokiratot, hanem ideiglenes részvényutalványt helyez letétbe, csupán a valóságos részvénytulajdonosi minőség igazolása célját szolgáló alapszabályi rendelkezés jogi tartalmával akkor sincsen ellentétben, ha az alapszabály a „részvények" és szelvényeik letétbe helyezéséről szól, mert mindaddig, amíg a végleges részvényokirat a részvényeseknek kiadva nincsen, ezt az okiratot az ideiglenes részvényutalvány helyettesíti; és minthogy a másodbíróság nem állapította meg, de L. E. panaszos sem állította tényként azt, hogy a végleges részvényokirat valamennyi jogosultnak már kiadatott, és azok nem az ideiglenes részvényutalványok letétbe helyezőit illetik meg: téves a másodbíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az ideiglenes részvényutalványok letevői részvényesi jogokat a közgyűlésen nem gyakorolhattak volna pusztán amiatt, mert nem végleges részvényokiratokat, hanem ideiglenes részvényutalványokat helyeztek letétbe. A részvényesi jogok korlátozásának a másodbíróságnak az a feltevése sem lehet jogszerű indoka, hogy a letett ideiglenes részvényutalványok a végleges részvényokiratok elzálogosítása útján keletkezhettek: mert a részvények elzálogosításának ténye a részvényest tulajdonosi jogállásától és eb-