Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

68 Közgyűlési elnök jogköre. A közgyűlést vezető elnök jogkörébe tartozik annak megállapítása, hogy kik, hány részvénnyel, kinek a meghatalmazása alapján jelentek meg a közgyűlésen, tehát felperes által a részvényeknek a közgyűlés asztalára leendő letétele iránt a megtartott közgyűlésen tett indítvány nem volt törvényen alapuló, így a felperes idevonatkozó kereseti támadása alaptalan. De különben is a részvényesek a közgyűlésen e letétbehelyezett részvény ellenében kapott elismervénnyel, letét jeggyel jelentek meg, és a felperesnek indítványa nem lett volna más, mint az elnök jogkörének alapszabályellenes ellenőrzése. A közgyűlést vezető elnöknek a felperesek által panaszolt az az eljárása, hogy a közgyűlés megnyitása után mindjárt közölte a megjelent részvényesek számát, azért nem alapos, mert ha az elnök e magatartásával el is tért a rendes közgyűlés lefolyásának szokásos sorrendjétől, mégis e kérdésnek elbírálásánál csak az a döntő jelentőségű tény, hogy a közgyűlési tárgysorozat letárgyalásának és határozatainak meghozatala előtt állapíttassák meg a vezető elnök által megjelent részvényesek száma. Minthogy nem vitásan ez így is történt, ennélfogva a felperesek panasza alaptalannak volt tekintendő. (Nyíregyházi törvényszék P. 7654/1936.) Közgyűlési elnök összeférhetetlensége. Felperes L. E. azt vitatta, hogy ő az igazgatóság elnöke, ez állásánál fogva alapszabályszerűen őt illette a közgyűlésen való elnöklés joga is. Ámde az igazgatóság elnökének akadályoztatása esetében az alapszabályok 12. §-a szerint a közgyűlés elnökségét az igazgatóság alelnöke, ennek' akadályoztatása esetén az igazgatóságnak erre a célra a kebeléből kiküldött tagja viszi. A szóbanlevő közgyűlésnek pedig L. E. igazgatósági tagsági működése, felelősségének megállapítása és az igazgatósági tagságtól való elmozdítása lévén az egyedüli tárgya, L. E. személyes érdekeltsége az elnöki tisztség gyakorlásának akadályává vált, következőleg az igazgatóság alelnökének és az igazgatóság részéről kiküldött igazgatósági tagnak elnöklését alapszabályellenesnek tekinteni nem lehet. (Kűri P. IV. 5255/1938.) Részvényes jogköre zárószámadásoknál. Kisebbségi részvényesek. A Kt. 176. és 179. §-a állapítja meg és írja körül a közgyűlés hatáskörét, tehát a részvényesek az előbb hivatkozott törvényhelyekben megjelölt határokon és kereteken belül a maguk összességében gyakorolhatják jogaikat a közgyűlésen a társaság ügyeinek a vitelében. A részvényeseknek a közgyűlés elé került zárszámadások megvizsgálásához, az évi mérleg megállapításához! fűződő jogosultsága nem értelmezhető akként, hogy a kérdéses számszerű adatok felépítéséhez kapcsolódó jogügyletek részletes