Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

67 indokolt szükségesség és komoly jogos érdek nélkül feltett kérdésekre pedig ha az igazgatóság választ nem ad, ez a körülmény nem lehet jogszerű alap a Kt. 174. S-a alapján a részvényest ületo megtámadási jog gyakorlására. Minthogy a kifejtettek szerint a íkért felvilágosításokra az igazgatóság részéről adott választ tudomásul vevő az a közgyűlési határozat tehát, amely kimondja, hogy az egyes részvényesek által feltett kérdésekre további felvilágosításokat nem kíván, — törvény- és alapszabályellenesnek nem tekinthető, ezért a felperesnek az említett kérdésekkel kapcsolatosan hozott közgyűlési határozatok megsemmisítése iránti keresete, mint jogalapnélküli elutasítandó volt. (Győri törvényszék P. 2685/1937.) Felvilágosításkérés elmulasztásának következményei. A részvényesnek joga van a társaságtól azt követelni, hogy a mérleg kifogásolt tételei helyességének megbírálásához szükséges felvilágosítást a közgyűlésen, és ha ott megtagadták, a perben neki megadják, amely jogától még többségi határozattal sem üthető el. A közgyűlési határozatot megtámadó részvényes azonban a közgyűlésen nem kért felvilágosítást arra, hogy az új gépek értékét hol és miként leltározták és így ebben a perben sem követelhet ide vonatkozó felvilágosítást azon címen, hogy azt a közgyűlésen megtagadták. Olyan kérdésben pedig, amelyben a felperes a közgvűlésen nem kért felvilágosítást, ilyet a perben sem kérhet. Kúria P. IV. 934/1942.) Felvilágosítás megtagadása a közgyűlésen. A m. kir. Kúria már kimondotta, hogy a K. T. 174. §-ában biztosított jog magában foglalja a részvényesnek azt a jogát is, hogy az igazgatóságtól követelje, hogy a zárószámadások kifogásolt télelei helyességének megbírálásához szükséges felvilágosítást neki a közgyűlésen, vagy ha ott megtagadta, a perben megadja és ha a részvényes a közgyűlés tárgysorozatát érintő olyan szükséges felvilágosítást kíván, amely a társaságnak lényeges érdekeit nem sérti, ettől a jogától őt a közgyűlés többsége sem foszthatja meg. (Kúria 1186. V. 7910. és Rp. IV. 5462/15/1918.) Tekintve, hogy a közgyűlés határozatából az, hogy a kért felvilágosítások a társaság érdekét sértenék, ki nem tűnik és ezt az alperes sem valószínűsítette, sőt dr. P. felszólalásából az következik, hogy a felvilágosítás megtagadása nem is ebből, hanem a fentiek szerint más, helyt nem álló indokból történt, a közgyűlés felvilágosítást megtagadó határozata és ennek folytán a zárószámadásokra vonatkozó és az azzal kapcsolatos közgyűlési határozatok — mint törvénybe ütközőek — már ezért is megsemmisítendők voltak (Kúria P. IV. 333/33/1943.)