Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
66 Feloilágosításk érési részvényesi jog határai. A felperes panasza az, hogy a közgyűlésen az igazgatóság az egyes részvényesek által kért felvilágosítások közül a választ az alábbi felsoroltakra részben megtagadta, részben nem kielégítően adta meg. Az A/3, alatt csatolt közgyűlési jegyzőkönyv adataiból megállapíthatóan a közgyűlésen Sz. P. részvényes felvilágosítást kért arra nézve, hogy 1. mi az oka annak, miszerint bár az üzleti forgalom az előző évihez képest megtízszereződött, mégis a veszteség nagyobb az előző évinél, 2. a Cs. acélművek r. t. adósságait mily összegben vállalta át az alperesi r. t. 3. és hogy miért volt szükség a Cs. és K. gyárak üzemének beoívasaztására, továbbá Budapesten egy lerakat létesítésére. K. Jenő felperes pedig az iránt tett fel kérdést, hogy a szociális terheld elnevezés alatt mily kiadások szerepelnek. Zs. György részvényes aziránt intézett kérdést, hogy az elnök által bejelentett és állítása szerint a zárszámadásokban szereplő 77.366.63 pengő szolgálati, illetve nyugdíjilletmény mely igazgatósági tagoknak lett kifizetve. A jegyzőkönyv tartalma szerint mindezekre M. Jenő adott választ a közgyűlésen, amikor is utalt arra, hogy a vállalat forgalmának emelkedése dalcára miért emelkedett a veszteség is, közölte, hogy az alperesi r. t. a Cs. acélművek r. t. adósságait semminemű részben nem vállalta, közölte, hogy a Cs. és K. üzemek beolvasztása még az 1934/35. üzletévekben történt, ezekről a tranzakciókról az igazgatóság a legutóbbi közgyűlésen jelentést tett •és a közgyűlés a jelentéseket tudomásul vette és választ adott arra is, hogy mi tette szükségessé a budapesti lerakat felállítását. Ugyancsak M. Jenő igazgatósági tag válaszolt a felperes kérdéseire is, közölvén, hogy mik szerepelnek a mérlegen a szociális terhek alatt. Ezzel az igazgatóság részéről a részvényesek által feltett kérdésekre a válasz megadatott, a közgyűlési jegyzőkönyv tartalmából kivehetően pedig további felvilágosítást a közgyűlés nem kívánt. Az adott felvilágosítások tartalma csak akkor volna panaszolható, ha az annak alapján hozott közgyűlési határozat törvény- vagy alapszabályellenes volna. Ennek az esete pedig ezúttal fenn nem forog, miért is a fentieket érintő felperesi kereseti panasz ilykép alaptalan. Ami végül a felperes által a Zs. György részvényes által feltett kérdéseket illető panaszokat illeti, az tény, hogy a fenntebb ismertetett kérdésére ez a részvényes választ egyáltalán nem kapott. Azt, hogy^ a kérdezett összegű illetmények névszerint melv személyek részére fizettettek ki, illetve azt, hogy errenézve felvilágosítás adassék, az ezirányban kérdést intéző részvényesek semmiféle komoly és jogos érdeke nem kívánhatja, nem indokolja. Az