Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
A K. T. 147. §-ához. A részvénytársaság cégszövege. Az elsőbíróság sérelmezett végzésével a társaság 1947. év február hó 15. napján rendkívüli közgyűlésen hozott határozatát, mely szerint a közgyűlés a társaság cégszövegét Árú- és Szénkereskedelmi Rt.-ra módosította, megsemmisítette azzal az indokolással, hogy az „árúkereskedelmi" szónak a cégszövegbe való felvétele sérti a cégvalódiság elvét, mivel a társaság nem mindenféle árúval, hanem csak az alapszabályok 3. §-ában felsorolt árúkkal való kereskedéssel foglalkozik. Az ítélőtábla az elsőbíróság állásfoglalását nem találta helytállónak. Bár a társaság valóban nem mindenféle árúval kereskedik, azonban az alapszabályok 3. §-ában foglalt vállalati tárgy az árúknak rendkívül tág körét foglalja magában, amelyeik különböző jellegűek és a cégszövegnek a kereskedelmi forgalomban kívánatos rövidségét eredményező kisebb számú, az árúknak szűkebb körét jelentő gyűjtőfogalmakba össze sem foglalhatók. Ilyen körülmények között az „árúforgalmi" kitétel megfelelően utal a vállalat tárgyára és a cégszövegbe a cégva lódiság elvének sérelme nélkül felvehető. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 2.883/1947.) Cégszövegben üzletkör megjelölése. A részvénytáraság bejegyzése alkalmával bemutatott hatósági engedély tanúsága szerint a rézvénytársaság fűszer-, gyarmatáru- és vegyeskereskedési cikkeknek fogyasztók és továbbárúsítók részére való árúsításához nyert iparűzési engedélyt, a részvénytársaság célja: bornak, pezsgőnek, égetett szeszes italoknak eladása, valamint ezek nagybani eladásának közvetítése is, a részvénytársaság rövidáruk eladásával, fűszer- és gyarmatárú nagybani kereskedésével és olyan kereskedelmi cikkek nagybani árúsításával foglalkozik, amelyeket a vidéki fűszer- és vegyeskereskedések üzletükben forgalmaznak. Ilyen tényállás mellett kétségtelen, hogy7 a részvénytársaság az új cégnek szövegében a tényleg folytatott üzletkörének két lényeges ágát jelölte meg és így az — az alapszabályai 3. §-ában egyébként teljesen általánosságban megjelölt célja ellenére is — megfelel a cégvalódiság elvének. A cégbiztos felfolyamodása ezért alaptalan. (Kúria Pk. IV. 3384/1939/57. szám)
