Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

28 alapszabályainak a cégjegyzés módjáról rendelkező 2. Va ügyvezető igazgatói és jogtanácsosi minőséghez egyáltalán nem fűz cégjegyzési jogosultságot. Ennélfogva ezek a címek a cégjegyzékben fel sem tüntethetők. Az alapszabályok ellenben az aligazgatói címmel felruházott tisztviselő cégjegyzési jogosultsága tekintetében tartalmaznak rendelkezést. Erre figyelemmel az ítélőtábla a jogtanácsosi és aligazgatói címmel felruházott dr. Z. F. társasági tisztviselő cégjegyzési jogosultságát aligazgatói minőségében s jogtanácsosi cím feltüntetésének mellőzésével bejegyezni rendelte. Ez a bejegyzés meg is felel a társaság által a felfolyamodásban előterjesztett másodlagos kérelemnek és a kijavított címpéldányok szövegének. Az ítélőtábla az ügyvezető igazgatóik bejegyzése iránti kérelmet a fenti indokból nem találta teljesíthetőnek. A társaság fel folyamodásában kérte ugyan, hogy a bíróság arra az esetre, ha a kinevezett ügyvezető igazgatók cégjegyzési jogosultsága e minőségben be nem jegyezhető, ezeknek igazgatói minősége és cégjegyzési jogosultsága jegyeztessék be, azonban ez a kérelem sem volt teljesíthető. Az igazgatóság ugyanis ezeket nem igazgatói, hanem ettől eltérő teendőkre utaló ügyvezető igazgatói címmel ruházta fel. Címpéldányaik is az ügyvezető igazgatói minőséget tüntetik fel. Igazgatói minőséggel és ebből folyó cégjegyzési jogosultsággal való felruházást tartalmazó igazgatósági ülési határozat és ennek megfelelő címpéldány nélkül igazgatói minőségben való cégjegyzési jogosultság bejegyzése nem foghat helyt. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 4156/1946/130.) Végrehajtóbizottsági tagság nem jegyezhető be. Igazgatósági tag és különleges jogkörű igazgatósági tag együttes cégjegyzése. Az ítélőtábla az elsőbíróság felfolyamodással megtámadott végzését felhozott helyes indokai alapján helybenhagyja, mert amint azt a Kúria Pk. IV. 3522/39. számú határozatában is (kimondotta, a végrehajtóbizottsági tagsági minőség a cégjegyzékbe való bejegyzésnek nem tárgya. Ha az alapszabályok az igazgatósági tagok cégjegyzési jogosultságának oly módon való korlátozását kívánják, hogy a céget az igazgatóság egy tagja és egy különleges jogkörrel bíró igazgatósági tag együttesen jegyezhesse, úgy ennek a korlátozásnak az alapszabályokból a különleges jogkörrel bíró igazgatósági tagok névszerinti felsorolásával kell kitűnnie, mert csak ez esetben nincs akadálya annak, hogy az ilyen megengedett cégjegyzési mód a cégjegyzékbe bevezettessék. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 9878/ " 1939/41.) Cégjegyzés módja az alapszabályokban rendezendő. A K. T. 157., 158. és 185. §-ának rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy a cégjegyzés módjának magukban az alapszabályokban kell teljes szabatossággal és olymódon meghatározva lennie, hogy az