Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
29 alapszabályok erre vonatkozó intézkedésének a cégjegyzékbe vezetett adataiból magában véve világosan megállapítható legyen, hogy a társaságnak a cégjegyzésre hivatott és a cégjegyzékbe bevezetett közegei a cégjegyzést mi módon eszközlik. Az alapszabályok módosított 5. és 30. §-ai azonban ennek a követelménynek meg nem leiéinek. A 30. § szerint ugyanis az igazgatóság nevezi meg (kebeléből azokat a tagokai, akik az 5. § értelmében külön felhatalmazást kapnak a vállalat nevében érvényesen eljárni. Az 5. $ a) pontjának rendelkezése szerint pedig a céget jegyző két igazgatósági tag egyikének a 30. § szerint felhatalmazott igazgatósági tagnak kell lennie. A bírói gyakorlat szerint azonban az a cégjegyzési mód. mely szerint a cégjegyzés érvényessége attól függ, hogy az egyik cégjegyző az erre felhatalmazott igazgatósági tag legyen, csak akkor nem sérti a törvényt, ha az alapszabályokban névszerint meg van neveeve az az igazgatósági tag, aki a többi igazgatósági tag közül erre jogosult. A cégjegyzésnek ez a módja ugyanis nem zárja ki a névszerint meg nem jelölt tagokat az aláírásból, sem azoknak aláírását pusztán járulékossá nem teszi. Mert ebben az esetben az alapszabályokban névszerint megjelölt tagok egyike cégjegyzésének érvényéhez az alapszabály még egy másik tag együttes aláírását kívánja meg, vagyis a második aláírás emeli érvénvre a névszerint megjelölt tagok egyikének aláírását. Az erre jogosult igazgatósági tag névszerint való kijelölését pedig az alapszabályok nem utalhatják a társaság valamely szervének, nevezetesen az igazgatóságának hatáskörébe (Budapesti ítélőtábla P. VI. 8503/1939/84.) Cégjegyzés módja az alapszabályokban. Annak a körülménynek, hogy ki az ügyvitel közvetlen irányítására kiküldött igazgatósági tag, magából az alapszabályokból kell kitűnnie és teljes szabatossággal olymódon meghatározva lennie, hogy az alapszabályok erre vonatkozó intézkedésének a cégjegyzékbe vezetett adataiból magában véve világosan megállapítható legyen, hogy a társaságnak a cégjegyzésre hivatott és a cégjegyzékbe bevezetett közegei a cégjegyzést mi módon eszközlik. (Kúria Pk. IV. 3522/1939.) Igazgatósági tagok cégjegyzése. Ügyvezető igazgató egyedüli cégjegyzése. Indokaiból helyes az elsőbíróságoknak az az álláspontja, hogy a megtámadott cégjegyzési mód az igazgatósági tagok cégjegyzési jogát sem alanyi, sem tárgyi szempontból nem korlátozza, mert az alapszabályok az igazgatósági tagok cégjegyzési jogát ettől függetlenül biztosítják. Az a tény, hogy a módosított alapszabály az ügyvezető igazgatót egyedüli cégjegyzésre jogosítja, a részvénytársaság közgyűlésén elfogadott olyan rendelkezésen alapszik, amely a K. T. 182. §-ával nem áll ellentétben.
