Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

27 Igazgatóság határozatképessége az alapszabályokban. Tekintettel arra, hogy az alapszabályoknak az a hiánya, hogy az igazgatóság határozatképességéhez a szükséges számot meg nem állapítja: a törvény kötelező rendelkezését nem sérti, az alapszabályok 10. és 11. §§-ainak módosítását tárgyazó közgyűlési határozatot megsemmisítő elsőbírósági rendelkezést megváltoztatni, e közgyűlési határozatokat is tudomásul venni kellett. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 7906/1940/33.) Külföldi igazgatósági tagok. Igazgatósági tagok honossága. A K. T. 186. §~a nyomán kifejlődött bírói gyakorlat a cégbírósági ellenőrzés hatékonyabbá tétele, a társaságot illető kézbesítések sikeres és gyors eszközlése, s ikülönösen a Kt. 21. §-a, valamint 218—222. §-ainak alkalmazhatósága érdekében megköveteli, hogy az igazgatóság tagjai között legalább egy belföldi honosnak és lr.kosnak ikell lennie. Kizárólag külföldi honos és külföldi lakhelvü igazgatósági tagok mellé tehát belföldi honos igazgatósági tagot is kell választani. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 2779/1937.) Alapszabályok pontos szövegezése. A kifejlődött bírói gyakorlat megkívánja az alapszabályok szabatos szövegezését. Ennek érekében azt a követelményt állította fel, hogy amennyiben az alapszabályok törvényes rendelke*zések kapcsán bizonyos kérdésekben a törvényből átvett felsorolást tartalmaznak, úgy ebbe mindazok az esetek felveendőik, melyek a törvényben foglaltatnak. A felsorolás ekkép hiányos nem lehet. Az alapszabályok 10. §-ának második bekezdése azonban csupán a K. T. 178. §-ával kapcsolatosan mondja ki az igazgatóság közgyűlésosszehívási kötelezettségét. Minthogy azonban a K. T. 187. §-a közgyűlés összehívása tekintetében ugyancsak megállapítja az igazgatóság kötelességét, erre a törvényszakaszra való utalás sem maradhat ki a fentebb ismertetett bírói gyakorlat szerint. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 9636/1939/11.) Cégjegyzési jogosultsághoz fűződő címek bejegyzése. A Kt. 7. §-a értelmében a cégjegyzékbe a törvény által előszabott bejegyzések vezetendők be. Eszerint a társasági tisztviselőknek oly címei, melyeket a Kt. nem említ, melyekhez ezért nem is köti a cégjegyzési jogosultságot, bejegyzés tárgyát sem képezhetik. Az állandó bírói gyakorlat azonban olyan esetekben, amidőn a társaság alapszabályai különbséget tesznek egyrészt a társasági tisztviselők, másrészt a fontosabb teendőkre való címeket viselő társasági tisztviselők cégjegyzési joga és módja tekintetében, megengedi, hogy a társasági tisztviselőknek olyan címe, melyhez az alapszabályok értelmében különleges cégjegyzési jogosultság fűződik, a cégjegyzékbe bejegyeztessék. Az adott esetben a társaság