Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

18 A K. T. 157. §-ához. Cégvalódiság elve. A felfolyamodással élő részvénytársaság abban a cégszöveg­ben, melynek megváltoztatása felől 1943. évi október hó 17-én tar­tott közgyűlésen határozott, a „váradegyházmegyei" jelzőt nem­csak engedély alapján használta, hanem ez a részvénytársaság és az egyház tényleges kapcsolatának is kifejezője volt. Az említett jelzőnek a cégszövegből való elhagyása tehát nyilván azt a tényf juttatja kifejezésre, hogy az egyházmegye az addig fennállott en­gedélyét visszavonta, a társaságnál való érdekeltségét megszüntette, de ugyanakkor indokoltnak mutat egy olyan feltevést, hogy az ad­digi jelzőszónak a „hajdiímegyei" szóval történő helyettesítése épen azért történik, mert az egyházmegye megszűnt érdekeltsége helyébe Hajdúvármegye érdekeltsége s ezzel egybefüggő erkölcsi és anyagi kapcsolata lépett. Ez az utóbbi feltevés pedig a valóban fennálló helyzetnek nem felel meg s így a felvenni kívánt cégszö­veg félrevezető és Hajdúvármegye erkölcsi jelentőségének enge­dély nélkül való felhasználása volna. A felfolyamodással élő rész­vénytársaság alaptalanul hivatkozott arra is, hogy a „megyei" jelző más bejegyzett cégszövegekben is előfordul, mert az a helyzet, hogy ilyen jelzőt esetleg más társaságok is jogosulatlanul használnak, csak azért állhatna fenn, mert ez ellen sem az érdekeltek nem szó­laltak fel, sem a cégbíróság nem indított a vállalatot meg nem il­lető cégszöveg használata miatt eljárást. Ebben az esetben azonban Hajdúvármegye közönsége nevében annak alispánja még több hó­nappal a cégszöveget módosító közgyűlés megtartását megelőzően tiltakozott a tervbe vett cégszövegmódosítás ellen és ezen felül a vo­natkozó bejegyzést rendelő végzés ellen felfolyamodással is élt Ezért a kir. Kúria a kir. ítélőtáblának felfolyamodással megtáma­dott végzését helybenhagyta. (Kúria Pk. IV. 2393/1944. szám.) R. í. betűk a cégszövegben. A bírói gyakorlat értelmében nincs törvényes akadálya annak, hogy egy részvénytársaság a cégszövegében ezen minőségét a r. t betűk kiírásával jelölje meg a részvénytársaság szó teljes kiírása helyett, mert ezenj rövidítés jelentése a 'köztudatba annyira átmen t, hogy az a részvénytársasági minőség világos megjelölésére feltétle­nül alkalmas. (Kúria Pk/lV. 1953/1940.) Idegennyelvű vezérszó a cégszövegben. A bírói gyakorlat csak nyomatékosan tanácsolja az idegen­nyelvű szavaknak, mint sokszor f eleslegeseknek látszó idegenszerű­ségeknek a cégszövegben való mellőzését, azonban az alkalmazási lehetőséget egyáltalában nem korlátozza csak kivételes esetekben való megengedhetőségre, mert az, hogy valamely vezérszónak van-e

Next

/
Oldalképek
Tartalom