Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

166 minősítésnek nem akadálya, de az a valóságos értéktöbblet, amellyel az új tárgy értéke a régi eredeti értékét felülmúlja, a mérlegszerű nyereséghez hozzáadandó. Nem tekinthető ellenben pótlásnak az a beszerzés, amelynek eredményeként a hatósági előírásoknak meg nem felelő tárgy helyett, ezeknek megfelelő került. Közigazgatási bíróság 7335/1942. P.) Tartozások a mérlegben. A r. t. mérlegének minden tartozását fel kell tüntetnie akkor is, ha a tartozásként kimutatott összeget a társaság szabálytalanul használta fel, mert ellenkező esetben a mérleg nem tünteti fel a valóságnak megfelelően a társaság vagvoni helvzetét. (Kúria P. IV. 2858/1940.) Beruházási hozzájárulás alaptőke terhére elszámolása. Törvényellenes a közgyűlésnek az a mérlegmegállapító határozata, amely szerint a mérleg teheroldalán, jóllehet a társaság alapszabályilag megállapított és bejegyzett alaptőkéje 60.000.— P, ennek ellenére csupán 54.432.40 P szerepel alaptőke gyanánt Folyamodó azon érvelése, hogy az 1939. évi június 30-án tartott közgyűlési határozatnak megfelelően a társaságot terhelő beruházási hozzájárulás, 5.567.60 P, az alaptőke terhére számoltatott el, elfogadható nem volt, mert a beruházási hozzájárulásról szóló 1938. évi XX. t. c. 13. § 6. bek., továbbá ezen törvény végrehajtása tárgyában kibocsájtott 1500/1938. P. M sz. rendelet 67. §. 3. bek. egybevetéséből következik, hogy amennyiben a beruházási hozzájárulás összegét a társaság az alaptőke terhére kívánja elszámolni, ezt csakis alaptőke leszállításával eszközölheti. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 6364/1942/57.) Túlzott értékcsökkenési leírás. A túlzott értékcsökkenési leírásból eredő s az adóhatóság által adó alá vont 34.440.77 pengő nem képez tartalékot, hanem azt jelenti, hogy a társaság azokban az években, amelyekből a túlzott leírás ered, megsértette egyrészt a hatályban levő pénzügyi rendelkezéseket, másrészt a K. T. 199. §-ában előírt és a mérleg felállítására irányadó szabályokat az által, hogy a vagyontárgyakat nem abban az értékben vette fel, mely az üzleti év utolsó napján az egyes tárgyak értékének megfelel, hanem 34.440.77 pengő összeggel kisebb értékben. Következőleg a vagyontárgyak helytelen értékeléséből előálló összeg nem sorozható a terhek közé sem. hanem ezzel az összeggel a vagyontárgyak értéke volna emelendő, az ekként való helyes mérlegszerkesztés mellett pedig az 1939. évtől kezdődően az üzleteredmény is lényegesen megváltozik. A kir. törvényszék kiemeli azt is, hogy az 1939. és 1940. évi számadások előző elbírálása adott esetben azért nem szolgál a megsemmisítés