Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

163 leges kiadások a folyó üzletév végén mint átmenő vagyon, a jövő üzletév javára eső előleges bevételek pedig mint átmenő teher veendők fel a zárószámadásokba. Már most az, ha sem a részvényesek, sem a társaság hitelezői nem nyernek a zárószámadásokbol felvilágosítási arra nézve, hogy ezek az átmeneti tételek hogyan viszonylanak a társasági évi forgalmához, sértheti a mérlegvilá gosság elvét. Lehetnek ugyanis ezek olyan szokatlan kis összegűek, hogy már ez annak a kétségnek támasztására alkalmas, hogy a társaság jövő évi számadásokat terhelő tételeket — helytelen elbírálással — már a folyó évre számol el, vagy pedig oly szokatlan magasak, amelyek arra a feltevésre nyújthatnak alapot, hogy olyan tételeket is a jövő évre visznek át, amelyek helyes megítélés szerint egészben, vagy részben a folyó üzleti évre volnának elszámolandók. Ilyen módon a szembenálló tételek ismerete nélkül nem lehet tájékoztatást nyerni arról, hogy vájjon a jövő üzleti év hevételei vagy kiadásai nem nvertek-e éppen a folyó évben elszámolást, ez az iránt fennálló kétségeket pedig pusztán az átmeneti tételek egyenlegének a mérlegben való szerepeltetése egymagában el nem oszlatja. Az elv tehát az, hogy az átmeneti tételeket sem lehet úgy a mérlegKen szerepeltetni, hogy azoknak csak az egyenlegét állítják be a mérlegbe mint vagyont, vagy terhet. Kétségtelen azonban, hogy mindennek ellenére sem szenved sérelmet a mérlegvilágosság elve, ha az olyan átmeneti tételeknek, melyek a számla valamelyik oldalán nem szokatlanul magasak, illetve alacsonyak, az előadottak ellenére beállított egyenlege a számadások egyéb tételeihez viszonyítva olyan csekély, hogy annak a mérlegbe üyen módon való felvétele adott esetekben nem vezietheti félre sem a részvényeseket, sem a hitelezőket a társaság vagyoni helyzete felől. A ténvállás szerint ebben az esetben úgv az átmeneti bevételek, mint az átmeneti kiadások is 200.000—300.000 P között mozognak, tehát a számadások egyéb tételeihez viszonyítva sem tnlmagasak, sem tulalacsonyak és azok egyenlege: 61.118 P 28 fillér, a 114 millió pengőn felüli társasági vagyonhoz arányítva igen csekély összegű. (Kúria P. IV. 655/1944/15.) Mérleg átmeneti tételei. Átmeneti tételek azok, amelyek, mint a jövő év terhére eső előleges kiadások, a folyó év végén, mint átmenő aktív vagyon, a jövő év javára eső előleges bevételek pedig, mint átmenő passzív vagyon vétetnek fel az eredménykimutatásba. Ennélfogva az eredménykimutatásban a nyers haszonból előre levont gyártási nyersanyagok, üzemi mellékanyagok és gépbeszerzési költségek átmeneti jellegűek. Ezeknek csakis a jövő év terhére eső része lehet átmenő bevételi tétel, de semmiesetre sem az egész, a nem a jövő év terhére eső ilyen kiadások az üzleteredményt veszteségessé tehrtíL(Kúria P. IV. 578/1941.) e *UK'