Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
159 Eredményszámla rendeltetése. Mérleg kellékei. Az 1942. évi március hó 31. napján tartott évi rendes közgyűlés által elfogadott mérleg adatai szerint a mérleg vagyonoídala 4.709 P 79 fillér veszteséget tüntet fel, a mérleg tehcrolclalán pedig az 1939—1940. évi eredmény (előiző évi áthozott nyereség) 16.639 P 3 4í'illér összegben szerepel. A K. T. 199. §-a szerint az üzletév végén készítendő mérleg a társaság összes vagyonáról és Összes terhéről ad számot — (a mérleg kiegészítő részét képező eredményszámla pedig a folyó üzletév bevételeiről és kiadásairól), — ehhez képest a K. T. 199. §-ának 6. pontja értelmében a mérleg végén kiteendő nyereség vagy veszteség nem az üzletév eredményét, hanem a társaság cselekvő és szenvedő vagyonának összehasonlításából adódó eredményt tünteti fel, ez a végeredmény pedig a dolog természete szerint csak egy lehet és pedig vagy csak nyereség, vagy csak veszteség s az ilyen elnevezéssel teendő ki. Ezzel az elvvel ellentétben a társaság 1941. évi mérlege kettős eredményt tüntet fel és pedig:: 4.709 P 79 fillér veszteséget s J íj.639 P 34 fillér áthozott nyereséget, a K. T. 199. §-a 6. pontjának helyes alkalmazása mellett pedig az 1941. évi mérleg eredménveként 11.929 P 55 fillér nyereség lett volna különösen kiteendő s ezt az összeget kellett volna a közgyűlés elhatározása alá bocsátani. (Budapesti törvényszék mint cégbíróság 19.927/1942.. budapesti ítélőtábla 9290/1942.) Eredménykimuiatás kötelezősége. A bírói joggyakorlat kimondotta, hogy a kereskedelmi gyakorlatban a részvénytársaságoknál szokásossá vált eredménykimutatás a mérlegnek kiegészítő része és ezért az eredménykimutatásnak is meg kell felelnie a K. T. 199. §-ában megállapított követelményeknek. Nemcsak az összes vagyonnak, hanem a tiszta vagyonnak is minden változását elszámoló és a részvénytársaságok által kivétel nélkül használt kettős könyvvitelnél a vagyon gyarapodását és csökkenését mutató mérleg a társaság tiszta vagyonát gyarapító, nyereség jellegű bevételeinek és a tiszta vagyonát csökkentő, veszteség jellegű kiadásainak üzletévi végeredményét mutató eredménykimutatással együtt szolgál az érdekeltek tájékoztatására. A K. T. 199. §. 1., 2. pontjának és az 5. pont I. részének ugyan-e §-ának 3—4. pontjával és az 5. pont II. bekezdésével való egybevetéséből, valamint a 6. pontnak abból a rendelkezéséből, hogy a cselekvő és szenvedő állapot összehasonlításiálból ieredő veszteség vagy nyereség a mérleg végén különösen kiteendő, világosan következik, hogy a mérlegnek külön kell feltüntetnie a cselekvő és külön a szenvedő vagyonrészeket és ezek összegének különbözete az, amely a mérleg végén kiteendő. Az eredménykimutatás tekintetében tehát önként következik, hogy az csak akkor felel meg a K. T. 199. §-ának, ha külön tünteti fel a tiszta