Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])
160 vagyont gyarapító nyereségjellegű bevételeket és külön a tiszta vagyont csökkeDtő veszieségjellegű kiadásokat és a kettő egybevetése útján mutatja ki az üzletév eredményét. Nem felel meg tehát az eredménykimutatásra is kötelező K. T. 199. §-ának az az alperesi számadás, mely a bevételeket a kiadások egy részével már csökkentett összeggel állítja szembe az általános kiadások tételeivel, mint ezt az alperes is előadja a 3. sorsz. előkészítő irata 4. és 7. oldalán — és így még általánosságban sem nyújt sem a bevételekről, sem az elleplezett kiadásokról semmiféle felvilágosítást, és ilykép az általános jövedelmezőség megítélésére távoli támpontul sem szolgál, mert az ennyire összevont számadások még szakértő számára sem tekinthetők nyilvánosnak a törvény alapján nyilvános számadásra kötelezett alperesi vállalat vagyoni helyzetét illető kellő tájékoztatás megszerezhetősége szempontjából. Az alperes eredménykimutatása tehát a kifejtettek szerint a törvénybe ütközik, ezért a zárószámadásokat megállapító, valamint az azzal szerves kapcsolatban álló további megtámadott közgyűlési határozatok megsemmisítendők voltak. (Győri törvényszék P. 2685/1937.) Eredménykimutatás kellékei. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a két részre tagolt zárószámadások második részének, az eredménykimutatásnak is meg kell felelnie a K. T. 199. §-a követelményeinek, tehát abban, külön tüntetendők fel a bevételek, és külön a kiadások s az ezeknek egybevetése útján mutatandó ki az üzleti év eredménye; ezért az olyan eredménykimutatás, mely a bevételeket a kimutatások egy részével már csökkentett összegben állítja szembe az általános kiadások tételeivel, ennek a követelménynek meg nem felel és így még nagy általánosságban sem nyújt a részvénytársaság jövedelmezőségéről felvilágosítást. (Kúria P. IV. 3436/1939.) Eredmény kimutat ás részletezésbe. A felperes az alperesi közgyűlésnek a zárószámadásokat megállapító és azzal szerves kapcsolatban álló határozatait azért támadja keresetében, mert az eredménykimutatás „Kiadások" oldalán az egyes kiadási tételeket nem részletezték, így pedig az eredménykimutatás — szerinte — nem felel meg a K. T. 199. §-ával kapcsolatban kifejlődött állandó bírói gyakorlatnak. Olyan állandó bírói gyakorlat, amely a K. T. 199. §-ával kapcsolatban vagy egyébként az eredménykimutatás részletezésének szükséges voltát állapítaná meg, nincsen; az eredménykimutatásnak egyes kiadási tételekkel előre csökkentett bevételi tételére vonatkozó állandó bírói gyakorlat a kiadási tételek kötelező részletezésére ki nem terjed; ellenben állandó bírói gyakorlat az, hogy az évi számadások egyes tételeinek részletezése iránti részvényesi indít-