Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

152 főkönyvnek az illetékes törvényszéknél történt bemutatásától számított 15 napon belül érvényesítendő, ellenkezőleg az ezen az alapon megszűnik. (K. T. 174. §. 2. bek.) Felperes keresetlevelét — a meg nem támadott és ezért a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint — ezen a 15 napon belül nyújtotta be. Az élőszóval is előadott ebben a kere setlevélben egyrészt azt állítja, hogy ő a közgyűlésen megkérdezte, hogy az eredménykimutatást miért nem tették hirlapilag közzé, miért nem közölték azt a részvényesekkel, másrészt annak indokául, hogy ő miért szavazott az igazgatósági jelentés tudomásulvétele ellen, azt adta elő, hogy ő az eredménykimutatást a közgyűlésen hallotta először és így nem állott módjában annak anyaga feleli; másodperceken belül határozjai. A továbbiakban pedig azt fejtegeti, hogy olyan vállalatok, amelyek súlyt helyeznek arra, hogy a részvényesek kellően informáltassanak, az eredménykimiutatást megküldik a részvényeseknek. Amihez azt a következményt fűzi, hogy azok, akik ezeket a ténykedéseket elmulasztották, törvény és alapszabályellenesen jártak el. Kereseti kérelme pedig a közgyűlés minden határozatának megsemmisítésére irányult. Ez a támadás — mely a kellő időben beadott keresetlevélben foglaltatik —, az eredménykimutatás előzetes közlésének hiányát panaszolja. A hírlapi közzététel hiányát tehát annál inkább, mert még a közvetlen értesítés lehető és helyesen alkalmazandó módját is hangoztatja. A felperes tehát az ideivonatkozó kereseti jogát kellő időben érvényesítette. Az alperes a kereseti jog megszűnésén felül azzal is védekezik, hogy nála már 21-ik éve az a gyakorlat, hogy ő az eredménykimutatást csak a társaság helyiségében teszi közzé, amiről a részvényesei tudtak is. Ámde az írott alapszabályokkal és a törvény rendelkezéseivel ellentétes gyakorlat figyelmébe nem jöhet. Az előadottakból következik, hogy az alperes alapszabály- és törvényellenesen hívta össze a rendes közgyűlést, ezt a körülményt a felperes, mint támadási okot, a K. T. 174. §-a által megkövetelt záros határidőn belül érvényesítette, ezért az ezen a közgyűlésen hozott összes határozatok már ebből az okból semmisek. (Kúria P. IV. 4735/1940.) Mérlegközzététel szabálytalansága. A K. T. 198. §-a szerint az igazgatóságnak kötelességében áll a felügyelőbizottság által megvizsgált évi mérleget a közgyűlés elé terjesztendő jelentéssel együtt 8 nappal megelőzőleg közzétenni. Azonosan intézkedik az alperes alapszabályainak 20. §-a is, mely a hivatalos lapban ilyen módon való közzétételt teszi kötelezővé. Ha való volna is az az alperes által bizonyítani kívánt ténykörülmény, hogy az alperesnek 4941. évi zárószámadásait az összes részvényesei már hónapokkal a közgyűlést megelőzően ismerték, akkor sem tekinthető a közgyűlés a É. T. 177. és 198. fainak megfelelően összehívottnak, ha csak maga a meghívó jelent meg az alapszabályok 7. §-ában meghatározott időben, a közgyű-