Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

153 lés előtt 8 nappal, a felügyelőbizottság által megvizsgált záro­számadások ellenében az alapszabályok 20. §-ával ellentétben esak két nappal előbb, mert a kereskedelmi törvény 198. §-ában és az alapszabályok 20. §-ában előírt közzétételt az, hogy a záró­számadásokat a részvényesek előzetesen már más úton ismerték, egymagában nem pótolja, a részvényeseknek az ilyen közzétételi módhoz való hozzájárulása csak abból volna megállapítható, ha a közgyűlésen minden részvényes jelen lett volna és a közzététel módja ellen nem szólaltak volna fel. ami ebben az esetben nem történt. A Polgári Jogi Határozatok Tárába 632. száma alatt fel­vett elvi jelentőségű határozatra is alaptalanul hivatkozik az al­peres, mert az alperes alapszabályai nem a társaság irodájában való közszemlére tételt írják elő és erre a megtekintési lehetőségre különben a közgyűlés meghívója sem figyelmeztette a részvénye­seket és így a hírlapi közzétételt a megtekintésnek ez az állítólag fennforgott lehetősége sem pótolhatja. A törvénnyel és az alap­szabályokkal ellentétes múltbeli magatartására és arra, hogy azt a cégbíróság nem észlelte, alaptalanul hivatkozik az alperes, mert egyedül ennek a részvénytársaságnak esetében folytatott jogsza­bályellenes magatartás a törvénynek és a részvénytársaság által alkotott alapszabályoknak kötelező erejét le nem ronthatja. Az alperes felülvizsgálati kérelme ilvként egészben alaptalan. (Kú­ria P. IV. 3070/1943/17.) Eltérő mérlegek ugyanarra az időre. Előzetes és végleges mérleg kérdése. Nem engedhető meg, hogy a társaságnak ugyanarra az időre két egymástól eltérő tartalmú számadása állapíttassék meg, még az esetben sem, ha az egyik előzetes, a másik pedig a végleges for­májában jelentkeznék. Ennek a két számadásnak nem lehet egy­máshoz az a viszonya, mint egymást követő két üzleti év mér­legének, mert az előzetes és végleges mérleg ugyanarra az időre szóló számadást tartalmazna. A társaságnak ugyanarra az időre csak a közgyűlés által megállapított és a Kt.- 199. szerint szer­kesztett egyetlen számadása lehet. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 4544/1946.) Nyereséget az igazgatóság közgyűlés előtt nem oszthatja fel. A mérleg és ennek eredményeként mutatkozó nyereség meg­állapítása és felosztása tárgyában való határozathozatal a köz­gyűlés hatásköréből el nem vonható; az igazgatóság a nyereség­ből, annak a közgyűlés által szabályszerűen megállapított mér­legben való kimutatása és felosztása tárgyában hozott közgyűlési határozat előtt, részleges felosztást, alapok dotálását nem eszkö­zölheti. (Budapesti ítélőtábla P. VI. 4544/1946.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom