Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

14 A K. T. 150. §-ához. Cégszöveg. A részvénytársaság cégének a szövege, ha abhan (mint a jelen esetben is) arra a két vállalatra történik utalás, amelyeknek gyártelepeit a részvénytársaság természetbeni betétül átvette, a részvényesek szempontjából is jelentős, de csak addig az időpontig, amíg a részvénytársaság magát ismertté teszi. De semmiesetre sem vonatkozik ez a cégszöveg a társasági szerződés tartalmának olyan lényeges részére, amelynek változatlan fenntartása a részvénytársaság életének későbbi fejezetében is jelentős volna a részvényesekre és ezért annak közgyűlési határozattal való módosíthatása kizártnak volna tekinthető. Tény az, hogy az 1916 november 27-iki rendkívüli közgyűlés az eredeti cégszöveget O. M. K. és K. Részványtársaságra módosította és azóta ez a részvénytársaságnak bejegyzett cégszövege. Ezen a rendkívüli közgyűlésen a W., a G. és T. családoknak, valamint a most felfolvamodással élő N. családnak tagjai is jelen voltak, a cégszövegmódosítást megszavazták és az ellen 1941. április hó 18-án beadott, most elbírálás alatt álló felfolyamodás beadásáig még közvetve sem szólalt fel senki. Mindezekből kétségtelen, hogy az alapítási tervezetbe felvett cégszöveg nem vonatkozott a szerződésnek olyan lényeges részére, mely mint a részvényesek jogait érintő, közgyűlési határozattal módosítható később sem lenne. Ezek szerint az 1916. november 27-iki rendkívüli iközgyűlésen történt cégszövegváltoztatás sem sérti a K. T. 179. §. utolsó bekezdésének rendelkezését, így még kevésbbé lehet arról szó, hogy az 1940. október 3-iki közgyűlés által elhatározott cégszövegmódosítás ilyennek minősülhetne. (Kúria Pk. IV. 3667/1941.) Alapítási tervezet. Alakuló közgyűlés. Vállalat időtartama. Ha az alakuló közgyűlésen megjelent minden részvényesnek módjában állott az alapszabálytervezetet az alakuló közgyűlést megelőző időben megismerni, fel sem lehet tenni azt, hogy ezt a tervezetet épen csak az alakuló közgyűlésen jelen nem volt két részvényaláíróval előzetesen nem közölték volna, akik az alperesi részvénytársaság megalapításában tevékeny részt vettek, és amikor az alapítási munkákat a nevezett két részvényaláíró rendelkezése szerint eljárni hivatott titkárság végezte. A részvényaláírók tehát az alapszabályok tervezetének az alakuló közgyűlés megtartásának időpontja előtti ismerete folytán tudták azt, hogy a vállalatnak az alapítási tervezet szerint 50 évben meghatározott tartama nem változtathatatlanul, hanem közgyűlési határozattal módosíthatóan van tervbe véve. Ezek szerint az alakuló közgyűlésnek a vállalat időtartamára vonatkozó határozata ilyként nem tért el az alapítási tervezettől, az alakuló közgyűlés tehát jogosult volt ebben a tárgyban az alapszabályba felvett szövegnek megfelelően hatá-