Sándorfy Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata, 1940-1947. II. pótfüzet „A részvényjog bírói gyakorlata, 1876-1930.” című műhöz (Budapest, [1948])

15 rozni, ha nem is volt minden részvényes jelen. (Kúria P. IV. 4530/ Í940.) Alapítási költség terhére alaptőkeemelés. A alapítási költség terhére az alaptőke nem emelhető, mert ez azt jelentené, hogy a részvénytársaság az alaptőkeemelésre a saját vagyonából teljesít fizetést, aminek a K. T. 161. §-a értelmében helye nem lehet. (Kúria P. IV. 1024/1941.) Részvénytársaság időtartama az alapítási tervezetben és alapszabályban. Ha az alakulóközgyűlésen megjelent minden részvényesnek módjában állott az alapszabálytervezetet az alakuló közgyűlést megelőző időben megismerni, fel sem lehet tenni azt, hogy ezt a tervezetet épen csak az alakulóközgyűlésen jelen nem volt két részvényaláíróval előzetesen nem közölték volna, akik az alperesi részvénytársaság megalapításában tevékeny részt vettek és amikor az alapítási munkákat a nevezett két részvényaláíró rendelkezése szerint eljárni hivatott titkárság végezte. A részvényaláírók tehát az alapszabályok tervezetének az alakulóközgyűlés megtartásának időpontja előtti ismerete folytán tudták azt, hogy a vállalatnak az alapítási tervezet szerint 50 évben meghatározott tartama nem változhatatlanul, hanem közgyűlési határozattal módosíthatóan van tervbe véve. Ezek szerint az alakulóközgyűlésnek a vállalat időtartamára vonatkozó határozata nem tért el az alapítási terve­zettől, az alakulóközgyűlés tehát jogosult volt ebben tárgyban az alapszabályba felvett szövegnek megfelelően határozni, ha nem is volt minden részvényes jelen. (Kúria P. IV. 4530/1940.) Részvényérték kiszámítása. A részvénytársaság fennállása alatt a részvény értékét nem a mérlegben kimutatott társasági vagyonnak a részvények számával való elosztása útján kell megállapítani, hanem annak meghatáro­zásánál, hogy adott időpontban a részvény mily értéket képvisel a kereslet és kínálat alapján kialakuló forgalmi érték az irányadó. (Kúria IV. 1736/1942.) Alapítási tervezetbe felvett rendelkezések. A K. T. 150. §-a meghatározza, hogy a tervezetbe az 1—6. pon­tok alatt felsorolt rendelkezések feltétlenül felveendők, ami azon­ban nem zárja ki azt, hogy a felek, illetve az alapítók a társasági szerződésnek egyéb rendelkezéseit a tervezetbe felvétessék, miután a törvény nem úgy intézkedik, hogy csakis az 1—6. pontokban fel­soroltak vehetők fel. (Kúria Pk. IV. 3667/1941.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom